Nem vettem részt a Keresztény Kulturális Akadémia „Keresztény országértékelő” rendezvényén
Március 29-én – a „Gondolatcsere a diktatórikus és az ősi civilizáció közötti különbségről” c. hírlevelemre (https://nemzetiegyseghirlevel.webnode.hu/products/gondolatcsere-a-diktatorikus-es-az-osi-civilizacio-kozotti-kulonbsegrol/) válaszként meghívót küldött Pajor András atya a ma, április (Szelek hava) 14-én rendezett „Keresztény országértékelő” rendezvényre, aminek háziasszonya Kondor Katalin volt, Kukorelli István, Bogár László és Pajor András előadóként szereplésével, Budai Ilona közreműködése mellett.
A rendezvényre regisztráltam 30-án, a következő kérdések elküldésével:
Pajor András atyához:
1. Hogyan alkalmazza a Magyar Katolikus Egyház Árpád népe istenhitének megnevezésével kapcsolatban a Vatikáni Zsinat 1965. október 28-án kelt jegyzőkönyve záradékának alábbi mondatát:
„Következésképpen az Egyház - mint a Krisztusi Lélektől idegen valóságot - helytelenít minden fajra, színre, társadalmi helyzetre vagy vallásra vonatkozó megkülönböztetést és üldöztetést.”
2. Várható-e az Ószövetség Jézus tanításának alapjaként történő meghatározásában változás a II. Vatikáni zsinat kinyilatkoztatásról szóló DEI VERBUM kezdetű dogmatikus konstitúciója alapján?
3. (Az előzőhöz kapcsolódik) A Magyar Katolikus Egyháznak van-e állásfoglalása dr. Zakar András (Serédi Jusztinián és Mindszenty József személyi titkára) "A Sumér hitvilág és a Biblia" c. művéről, különösen a "Zárszó" 8 pontjáról.
Dr. Kukorelli Istvánhoz:
1. Van-e és ha igen, mi a különbség az Alkotmány és az Alaptörvény között?
2. A történelmi (kartális vagy írott) alkotmányt kizárólagosnak lehet-e tekinteni a jogfolytonosság szempontjából, vagy a történeti alkotmány is lehet a jogfolytonosság alapja, ugyanis ez utóbbi a civilizáció kritériumai szerint szabályozza a társadalmi együttélést, de megnevezésében nem „törvény”és nem a ma használt betűkészlettel jegyezték le.
3. (Az előzőhöz kapcsolódik) Az "alkotmányos jogfolytonosság" kronológiai, vagy tartalmi fogalom?
Dr. Bogár Lászlóhoz:
1. Van-e a politika közgazdasággal foglalkozó szakemberei között arra vonatkozó munkálkodás, hogy a válságot okozó samuelseni mátrix-elméletet (ahol a dinamikus elem a pénzbirodalom) az emberi társadalom érdekképviseletét (az államot) dinamikus elemként meghatározó természetes mátrix-elmélet vegye át?
2. Van-e a politikai közgazdasággal foglalkozó szakemberek között a pénz természetes fedezettel rendelkező értékközvetítő szerepének visszaállítására vonatkozó munkálkodás?
Ellentétben az internetes regisztráló oldalon szereplőekkel nem kaptam visszaigazolást. Kétszer írtam levelet Pajor atyának, kérve regisztrálásom és kérdéseim elfogadását, de kérésem mindkétszer válasz nélkül maradt.
Bizonyára technikai probléma adódott és Pajor atyához nem jutott el kérésem.
Vagy talán nem ez volt távolmarasztalásom oka?
Feltenni szándékolt kérdéseim lehet, hogy magyarázatot adnak távolmarasztalásom okára.
Szent Korona Értékrend Akadémia
második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga - https://nemzetiegyseg.com/Masodikfokozat.pdf
Miért
A diktatórikus birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatását – összehasonlítva szakterületenként a Szent Korona Értékrenddel – az I. fokozat „A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal)” c. második része tartalmazza.
Természetesen ez az az ok, ami nélkülözhetetlenné teszi a gondolkodási mód minta (paradigma) váltást.
Most azt kell egyértelművé tenni, hogy nem a zsidókereszténység által támogatott Szent Korona Tan ideológiai alapjára épülő megoldást kell választani, hanem ősi hagyományaink tiszta keresztény eszméjén alapuló Szent Korona Értékrendet.
Az eszmei paradigmaváltás szükségességének további bizonyítékait, és ennek hatását kell most átgondolnunk a szabályozásra (jogrendszerre és törvényhozásra), valamint a gazdaságra.
Vagyis annak kell mindenkiben egyértelműnek lennie, hogy a Szent Korona az Új világtörténelmi korszak paradigmája.
Az eszmei, a szabályozási (jogi) és a gazdasági rész szerves egységet alkot.
Miért - Jogi paradigmaváltás
Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata (Szent Korona Értékrend Akadémia
első fokozat munkaanyaga – 312-334 oldal - https://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf):
Bevezetés
|
|
Liberális-kapitalizmus |
Szent Korona Értékrend |
|
1. fejezet |
Történelmi fejlődés eredménye |
Örök és változtathatatlan |
|
2. fejezet |
Függetlenségvesztés |
Örök szabadság |
|
3. fejezet |
A tőke szabad áramlása |
A nemzeti vagyon önérték-növelése |
|
4. fejezet |
Az áru és a szolgáltatások szabad áramlása |
Az önellátás alapja a nemzeti termék |
|
5. fejezet |
A szabad letelepedés |
A nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége |
Összefoglalva:
A „nyugati civilizáció” liberális-kapitalista szabályozási rendszere a birodalmi érdeket szolgálja ki, ezért az állam és az emberek érdekeit alárendeli a birodalom anyagi érdekeinek.
A Szent Korona Értékrend a társadalmi együttélést szabályozza a jogrendszerben, az emberek és az őket képviselő állam érdekeinek mindent alárendelve, így a gazdaságot is.
A „nyugati civilizáció” a birodalom iránymutatását tekinti Alkotmánynak (Lisszaboni Szerződés) és ennek alárendelve készítik el a helytartóságok a saját irányelveiket tartalmazó Alaptörvényeket. Ezekből eredő részletes szabályozást (a végrehajtási utasításokat, amelyeket érdemtelenül neveznek törvénynek) a hatalom központi szervezetei végzik.
A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatását (az Alkotó Alkotásának – a Világmindenségnek – működtetésére vonatkozó akaratnyilvánítását) tekinti Alkotmánynak (a magyar szó kifejező értelmével azonosan), ami ebből eredően örök és változtathatatlan.
A mindenkori történelmi időszak fejlettségi foka határozza meg, hogy az iránymutatás milyen irányelveken keresztül érvényesül, vagyis mi az Alkotmányból eredő Alaptörvény.
Az irányelvek mindennapi életre történő alkalmazása egy döntési folyamat, amelyet a döntési helyzet indít el. Mivel a döntési helyzet ott keletkezik, ahol a mindennapi életet éljük, ennek a szabályozásnak a településeken kell történnie. Ez jelenti a szubszidiaritást, vagyis annak biztosítását, hogy a döntés hatásának helyén szülessen a döntés.
Két szabályozási területet kell különösen kiemelni, mint a jogi paradigmaváltás alapját: a választási és a hatalomgyakorlási rendszert.
1. A választási rendszer
(Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény - https://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf)
Fő eltérések a „nyugati civilizáció” választási rendszerrel szemben:
a./ A választás formája: nyílt szavazás[1], ebből eredően a képviselők és elöljárók kötött megbízatást kapnak, akiket bizalomvesztés esetén a választók visszahívhatnak[2].
b./ Választási és választhatósági joggal csak a Szent Korona tagjai rendelkeznek[3]
c./ A választás a települési választócsoportokon (nem pártokon) keresztül történik. A választás módja egyéni vagy együttes (családi)[4].
d./ A megválasztott elöljáró vagy képviselő megbízatása haláláig, egészségi alkalmatlanságának megállapításáig, önkéntes lemondásáig vagy visszahívásáig tart[5].
2. Hatalomgyakorlási rendszer
(„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény - https://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf)
a./ Az érdekérvényesítés alapja a közszabadság[6] (nem a pártrendszer)
https://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.doc
b./ A hatalomgyakorlással megbízott személyek közvetlenül a választóknak tartoznak felelősséggel[7]
c./ Az irányítás és a vezetés kettős egységében épül fel a hatalomgyakorlás[8]
[1] 1. §
(1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.
(2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül.
(3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja
a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad,
b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és
c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti.
(4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket.
(5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat
a./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában
- a Nemzetgyűlésen,
- a Nemzeti Tanácson
keresztül, illetve
- népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,
b./ végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában
- népi kezdeményezési joguk gyakorlásával
is érvényesítik.
[2] 8. § Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás
Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. § szerint.
[3] 2. § A választás és választhatóság joga
(1) Az Alaptörvény 76. §21 (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2) A Szent Koronát alkotó
a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a22,
b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. §-a23
határozza meg.
(Alaptörvény - https://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.doc)
21 76. § A közügyekben való részvétel joga
(1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az „Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet.
(2) Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.
22 96. § Az államalapító magyarság
(1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.
(2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei:
a./ Magyarországi magyar
b./ Felvidéki magyar
c./ Kárpátaljai magyar
d./ Székelyföldi, erdélyi magyar
e./ Délvidéki magyar
f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar
(3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.
(4) Kettős vagy többes állampolgárságú
a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha
- politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és
- a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;
b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.
23 98. § Államalkotó nemzetiségek
(1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.
(2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen.
Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.
(3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek:
a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek
- cigányok/romák
- horvátok
- lengyelek
- németek
- románok
- ruszinok
- szerbek
- szlovákok
- szlovének
- ukránok
b./ a magyarsággal rokon népek
- bolgárok
- görögök
- örmények
[4] 3. §
(1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.
(2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak
a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek,
b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.
(3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik.
(4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik:
a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem,
b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy.
(5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:
a./ települési önkormányzati képviselő,
b./ polgármester,
c./ alsóházi képviselő,
d./ társadalmi csoport önkormányzati tag,
e./ társadalmi csoport elnöke,
f./ felsőházi képviselő,
g./ nemzetgyűlési tag,
h./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott,
i./ Nemzeti Tanács tagja,
j./ Magyarország elnöke,
k./ Magyarország miniszterelnöke
[5] 9. §
(1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak.
(2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint.
3. szakasz Rendkívüli választás
10. §
(1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró
a./ halála,
b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása,
c./ önkéntes lemondása,
d./ visszahívása
esetén.
(2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.
[6] 2. §
(1) Magyarország az állam és a Szent Korona tagjainak szabadságát a szabadság feltételeinek megteremtésével biztosító és védő, örökké független állam.
(2) Magyarország a társadalmi együttélés szabályait jogrendszerén keresztül betartó és betartató jogállam.
(3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak).
Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvény szerint történik.
[7] 3. §
(1) Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai gyakorolnak
a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott
- Nemzetgyűlési képviselőkon,
- a Nemzeti Tanács tagjain,
- Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint
- Országgyűlési- és
- Önkormányzati
- Magyarországot nemzetközi szervezetekben,
képviselőkön keresztül, illetve
b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással.
(2) Az Alkotmány 5. §71 (2) bekezdésben meghatározott, megalapozott esetekben mindenkinek kötelessége a Szent Korona értékrendjét veszélyeztető tevékenység megszűntetése érdekében
a./ azonnali tevékenységgel fellépni, akár egyedül, akár csoportosan, a fellépés tényének hatósági bejelentésével egyidejűleg,
b./ eljárást indítani az értékrendet sértő vagy veszélyeztető ellen,
c./ népszavazást indítani.
(3) Aki(k) a (6) bekezdésben meghatározott ellenállás jogával visszaél(nek), bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az ellenállási jog gyakorlásának örökös elvesztésével.
(4) A (2) és (3) bekezdésben az Alkotmány 5. §-nak megfelelően meghatározott ellentmondás és ellenállás joga gyakorlásának részletes szabályait a HARMADIK RÉSZ tartalmazza.
715. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
(A Szabadság Alkotmánya - https://nemzetiegyseg.com/Moalkotmany.doc)
[8] Az államhatalom gyakorlás kettős egysége
8. §
(1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él.
(2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja.
(3) Az irányítás szervezetei:
a./ a Nemzetgyűlés,
b./ Magyarország elnöke,
c./ a Nemzeti Tanács,
d./ a Honvédelmi Tanács,
e./ a Bíróság,
f./ az Ügyészség,
g./ az Állami Számvevőszék és
h./ a Magyar Nemzeti Bank.
(4) A végrehajtás szervezetei:
a./ Magyarország miniszterelnöke,
b./ Magyarország Kormánya,
c./ az Országgyűlés alsóháza,
d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke,
e./ az Országgyűlés felsőháza,
f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke,
g./ a települések önkormányzata,
h./ a polgármester,
i./ Társadalmi csoportok önkormányzata,
j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.
(5) Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza.