Átvette érvemet az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának elnöke, Salamon László, Gaudi-Nagy Tamás parlamenti felszólalásában pedig nevetségesnek minősítette azokat az indokokat, amelyekkel az OVB elutasította az EU-ból, az IMF-ből és a NATO-ból kilépésre vonatkozó aláírásgyűjtési kezdeményezésemet[1].
Nem lesz könnyű helyzetben a Kúria a fellebbviteli tárgyaláson, hiszen, ha jóváhagyja az OVB törvényellenes határozatát, fokozza azt az erkölcsi válságot, amit Orbán Viktor besúgó-ügye és Schmitt Pál plagizálása keltett és komoly bizalmi válságba sodorta a rendszert (nemcsak a kormányt), ha pedig szabad utat ad a népszavazásnak, akkor a választók kezébe teszi Magyarország sorsát, a döntés pedig nem kétséges.
A mai hírek[2] azt mutatják, hogy az EU szétesése – az euró rövidesen bekövetkező bukásával – 2012 legnagyobb eseménye lesz.
Így aztán megnövekedtek Küldetésünkből eredő kötelezettségeink: Európa szerves egységként működő földrésszé alakulása - hatását tekintve - feltétele, hogy Magyarország nemcsak visszavegye szabadságát, hanem meg is tarthassa azt.
Ezt a kötelezettséget csak egyenes beszéddel, a nemzet önvédelmi egységbe szerveződésével lehet teljesíteni, ezért minden magyar embernek a tiszta szó erejével kell kimondania Babits szavait és érezni minden betű, hang jelentőségét:
Vétkesek közt cinkos, aki néma
Előző két hírlevelemmel igen nagy követ dobtam a közöny állóvizébe azzal, hogy a diktatórikus civilizációt azoknak a személyeknek a tetteivel, beszédeivel lepleztem le, akik – akarva vagy akaratlanul – közreműködnek abban, hogy Magyarország a Zsidó Világbirodalom gyarmata legyen.
Az elmúlt ezeregyszáz év lélek- és agymosása kialakította a magyarságban a félelem és a kishitűség természetellenes ösztönét. Atyai eleink szabad magyarsága már csak valahol mélyen, génjeinkbe rejtve lapul.
Ezért hát nem lehet csodálkozni azon, hogy a többség akkor, amikor érzi a tragédiát, nem meri kimondani, nem meri megtenni azt, amit önvédelmi ösztöne parancsol, mert a másik, a rátelepedett ösztön elnyomja azt.
I.
A félelem és a kishitűség ösztöne oda vezet bennünket, hogy nemzeti örökségünkre hasonlító, de attól lényegében eltérő gúnyába öltöztessük lelkünket, testünket, elfeledve, hogy a gúnya semmit sem ér, ha nem magyar szív dobog alatta. Ez a szív viszont már hajlik arra, hogy ne magyar, hanem gyáva és kishitű legyen.
A baj az, hogy a gúnyától várjuk a szív magyarrá válását, nem látva, hogy a szív, ha magyar, rongyokban is fénylőbbé teszi az embert, mint a legdíszesebb kacagányban.
Van egy ezeregyszáz éves álmagyar gúnyánk, amihez már annyira hozzászoktattak bennünket, hogy nem vesszük észre, hogy nem miránk szabták, nem olyan anyagból varrták, ami ott kemény, ahol keménynek kell lennie és ott simulékony, ahol arra van szükség, és díszei nem hozzánk illőek.
A tervezők, a szabók és a varrók már természetesnek veszik, hogy hozott anyagból kell dolgozniuk, a tervek csak sablonok variációi, a szabásminták nem testreszabottak, az anyag uraság által megunt, bontott szövet.
Akik a ruhát készítik, talán önmaguk sem tudják, hogy vétkesekké váltak a magyar szív elkorcsosításában, azok pedig, akik csodálják a vétkesek műveit, néma cinkossá alázódtak.
Most a választás végső ideje jött el: vagy levetjük az idegen gúnyát és felvesszük sajátunkat, vagy megvárjuk, hogy kiszorítsa a levegőt belőlünk.
II.
Az előző két hírlevélben azt mutattam meg, hogy miért álmagyar ruha, amibe bennünket belekényszerítettek, megnevezve azokat, akik ennek a ruhának a részeit tervezik, szabják és varrják.
Persze, van szakmai önérzet. Ezt sértettem meg. Nem tudtam másként felhívni a figyelmüket arra, hogy ahogyan szakmájukat gyakorolják, nem teremthet mást, csak selejtet.
Elvakult szakmai gőg az, amikor a selejtet eredménynek tüntetik fel.
Nem akarják észrevenni, hogy a magyar ruha anyaga az a többezer éves hagyomány, amely a szeretettel, mint a Teremető együttélést meghatározó kegyelmével együtt örök és elidegeníthetetlen szabadságunkat adja.
Nem akarják elfogadni, hogy ezt nem lehet helyettesíteni semmilyen műanyaggal, mert akkor elkerülhetetlenül selejt lesz, készítették is azt a legjobb mérnökök, vegyészek, tesztelték a legjobb jogászok és közgazdászok, megáldhatták a csapattag papok.
Nem akarják észrevenni, hogy a magyar ruha szabásmintáját a Teremető kegyelmezte ránk az idők kezdetétől adott Tudással, amely lekristályosodva hagyományainkat hozta létre.
Nem akarják elfogadni, hogy az ember készítette szabásminta alapján készült ruhát nem viselheti magyar ember, mert az számára olyan páncél, amely megszünteti önbecsülését, azonosságtudatát, vagyis mindazt, ami magyarrá teszi.
Nem akarják észrevenni, hogy a magyar ruha anyaga határozza meg használatának módját, ő tudja megmondani, hogyan lehet benne élni, éltetni, értékeket őrizni, gyermeket nevelni, egészséget őrizni, embert és értéket védeni, értéket teremteni és használni.
Nem akarják elfogadni, hogy a magyar ruha viseletét nem szabályozhatja idegen, nem írhatja elő, hogy annak viselője mit tegyen önmaga, családja, természetes környezete érdekében.
Nem akarják észrevenni, hogy a Szent Korona Isten adománya, ami megmutatja, hogyan viseljük ruhánkat, mert ez csak a magyar ruha viselőjét illeti meg.
Nem akarják elfogadni, hogy a Szent Koronát nem lehet helyettesíteni a Dávid csillagba ékelt kereszttel, vagy bármi mással, mert akkor eltorzul a magyar ruha, viselőit szívükben halottakká teszi az, ami a Lélek Fénye helyét bitorolja.
Nem akarják észrevenni, hogy a magyar ruha nem arra való, hogy más viselje, az csak a magyar embernek áll jól. Nem lehet átszabni, átalakítani, idegen díszeket ráaggatni.
Nem akarják elfogadni, hogy a magyar ruhát nem lehet más fajtával felváltani, másnak bérbe adni, és más hasznára sem lehet benne értéket teremteni.
Nem akarják észrevenni, hogy a magyar ruhát lemásolhatja más nemzet, mert a Teremtő azért kegyelmezte ránk, hogy azzal mintát adjunk az emberiségnek az emberi életre.
Nem akarják elfogadni, hogy a nemzetek közötti gyűlölködéssel megtépázzuk a magyar ruhát, olyan mintát adunk, ami elriaszt, és nem átvételre ösztönöz.
III.
Nem azok ellen szóltam - és szólok ezután is -, akik az álmagyar ruhát készítették, az ezeregyszáz éves beidegződés szerint, hanem az ellen, aminek szellemében tettek vagy szóltak.
Azt akarom, hogy észrevegyék a magyar ruha lényegét, fogadják el sajátosságait és álljanak a magyarság érdekeinek szolgálatába.
Tudom, hogy tiszteletben álló emberekről van szó, akik szava, tette sokaknak példamutatás. Ezért nagy a felelősségük.
Nem azt kérem, hogy nyilvánosan vonják vissza mindazokat, amelyekkel vétkesekké váltak, csupán azt, hogy ezután ne tegyenek sem történelemhamisítással, sem hagyományaink formális hirdetésével, sem féligazságokkal, sem el nem döntött hovatartozással a diktatórikus civilizáció visszarendeződésének előmozdítására, ami Magyarországot a Zsidó Világbirodalom gyarmatává akarja tenni.
Azokat pedig, akik az álmagyar gúnya csodálóivá váltak, arra kérem, hogy ismerjék fel a vétket és leplezzék le, akárkitől is hallják, olvassák, tapasztalják, ne váljanak hallgatag cinkosukká, ezzel társtettesé a magyarság elpusztításában.
Kelt Szegeden, 2012. Kikelet havának 29. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
[1] Az EU-ból való kilépést lehetővé tevő népszavazást célzó jobbikos Alaptörvény módosító javaslatot lesöpörte a fideszes kormánytöbbség az Mszp-vel együtt.
Választás, 2012, március 27 - 10:35
Az Országgyűlés 2012. március 26-i ülésén elutasította a tárgysorozatba vételét azon Balczó Zoltán, Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás által jegyzett Alaptörvény módosító javaslatnak, amely Magyarország szuverenitása és a magyar emberek önrendelkezése szempontjából egy rendkívül fontos jogi dilemmát hivatott megoldani.
Balczó Zoltán felszólalásában rávilágított azon egymással ellentétes jogszabály értelmezésre, amely az Országos Választási Bizottság, mint az a népszavazás kiírásának tárgyában „zöld lámpát adó” szerv és e témához legszorosabban kötődő alkotmányügyi bizottság elnöke a KDNP-s Salamon László között van. Salamon elnök úr értelmezése szerint lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződés megszüntetésére vagy megkötésére irányuló kérdésről, míg az OVB szerint ezen lehetőségtől a közhatalom forrása, a nép elesik.
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kihangsúlyozta, hogy ezen nehéz időszakban, amikor a brüsszeli diktátumok veszélyeztetik a nemzeti önrendelkezést döntő jelentőségű, hogy a magyar nép népszavazás során dönthessen a nemzeti érdekeket sértő, szervezeti tagságok megszüntetéséről, így az EU-ból való kilépésből is. Ezért kell egyértelművé tenni az Alaptörvény jelenleg téves értelmezéseket is lehetővé tevő szövegezését. Felszólalásában felidézte, az OVB nemrégiben hozott 3 jogsértő és önkényes döntését, amellyel Halász József IMF-ből, EU-ból és NATO-ból való kilépést célzó népszavazást kezdeményező kérdéseit nevetséges indokokkal utasították el.
[2] Bizonytalanság, tisztázatlan jogi helyzet fékezi Magyarországot
Sötét képet festett a magyar gazdaság idei kilátásairól tegnapi sajtótájékoztatóján Vértes András.
2012. március 29. csütörtök, 05:51
Népszava információ /
https://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=535033&referer_id=friss
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke adatokkal bizonyította, hogy hazánk 2012-ben recesszióba süllyed, a lakosság reáljövedelme 2,5 százalékkal mérséklődik, a beruházások visszaesése tovább folytatódik, és a kormány szándékai szerint egy újabb 200 milliárd forintos megszorító csomag előtt állunk, a költségvetésbe már beépített 1500 milliárd forint mellett. Ennek az az oka, hogy a második Orbán-kormány a GDP-arányos államháztartási mértéket - ha törik, ha szakad - 3,0 százalék alatt akarja tartani, mert mindenáron bizonyítani akarják, hogy a túlzott deficit eljárás miatt kilátásba helyezett szankciók elkerülhetők.
A gazdaság általános bajainál is súlyosabb - Vértes András szerint -, a bizalmi válság, amelyet a jogbiztonság hiánya és a kiszámíthatatlanság okoz. Márpedig a befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása.
Cséfalvay: Igen, további adóemelésekkel számolunk
2012. 3. 29. 10:21|Utolsó módosítás: 2012. 3. 29. 10:59|Gazdaság » Gazdaságpolitika
Szerző: Figyelő
https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/csefalvay-igen-tovabbi-adoemelesekkel-szamolunk-371895
Cséfalvay Zoltán bízik a Széll Kálmán száz százalékos teljesülésének eredményeiben és hangsúlyozza: a kormány érdekelt a mielőbbi IMF-megállapodásban. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Figyelőnek elmondta: további adóemelésekkel számolnak.
Kizárták őket a nyugdíjrendszerből, ezért több az aktív dolgozó
2012. 3. 29. 12:33
Szerző: Világgazdaság Online
Az egyre bizonytalanodó konjunktúra kilátások mellett a versenyszférát óvatos foglalkoztatási döntések jellemzik. A versenyszférában foglalkoztatottak létszámát az idei év elején néhány nagy cég (MALÉV, Budapest Airport, NOKIA) által bejelentett csoportos létszám-leépítések is kedvezőtlenül érintik. A közmunka programokban érintettek száma érdemben emelkedett 2010-hez képest. A részmunkaidős foglalkoztatás növekvő súlya és a foglalkoztatás időtartamának csökkenése miatt azonban ez a hatás a foglalkoztatási statisztikákban nem jelentkezett – állapította meg a jegybank elemzőstábja. A központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkanélküliségi adatai szerint 2011. december–2012. februárban a munkanélküliek létszáma 497 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
A javuló tendencia az elmúlt negyedévben megtorpant, ám az újabb aktivitás növelését megcélzó kormányzati intézkedések eredményeképpen (rokkantnyugdíjba vonulás feltételeinek szigorítása, a rokkantnyugdíjasok jogosultságainak felülvizsgálata) a folyamat az idei évben tovább folytatódhat. Az aktivitás bővülése főleg a 45-59 éves korosztályt érintette, ahol a nyugdíjazás szabályainak szigorítása volt meghatározó.
A munkanélküliek 45,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt. A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2012. február végén 646,7 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,0 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Még magasabb inflációt vár az MNB
Index/MTI 2012. március 29., csütörtök 12:00
https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/03/29/magas_inflaciot_var_az_mnb/
Az emelkedő nyersanyagárak és a különadók miatt az idei évben jelentősen az inflációs cél fölött alakulhat az infláció, és csak jövőre, a különadók kifutásával mérséklődhet 3 százalék környékére - derül ki az MNB csütörtökön megjelent inflációs jelentéséből.
Az MNB előrejelzése szerint idén a GDP-arányos államháztartási hiány a kormány által tervezett tartalékok zárolása esetén 3,1 százalék lesz, és a már bejelentett további intézkedések nyomán a 2,9 százalékra csökken, így a konvergenciaprogramban vállalt idei 2,5 százalékos hiánycél eléréséhez további 0,4 százalékos megtakarításra van szükség, ami 100-110 milliárd forintot jelent.
MNB: Nem teljesül a hiánycél
2012. 3. 29. 12:01|Utolsó módosítás: 2012. 3. 29. 12:06|Gazdaság » Makrogazdaság
Szerző: Világgazdaság Online
https://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mnb-nem-teljesul-a-hianycel-371902
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ESA-hiány (maastrichti) előrejelzésükből az következik, hogy a 2012-13-as időszakban a GDP 0,9 százalékára rúgó költségvetési szabad tartalékok teljes törlésével sem látják biztosíthatónak a 3 százalék alatti hiány elérését. 2012-ben a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékban zárolt 52 milliárd forintos kiadási előirányzatok törlésével 2,9 százalékpontra szorítható le a hiány, de az még így is meghaladja az eredeti 2,5 százalékos kormányzati hiánycélt.
A költségvetésben szereplő szabad tartalékok teljes törlését feltételezve a ciklikusan igazított középtávú egyenleg közel 3 százalékpontos hiányt mutat az előrejelzési horizontunk végén. Tehát egyéb intézkedések nélkül középtávon még éppen biztosítható lehet ugyan a 3 százalék alatti deficit, de az meghaladja az EU-Bizottság által elvárt középtávú hiány (MTO) 1,5 százalékos küszöbértékét.
Ennek a német hírnek egyáltalán nem örülünk
2012. 3. 29. 16:16|Utolsó módosítás: 2012. 3. 29. 16:26|Gazdaság » Makrogazdaság
Szerző: MTI Eco
https://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennek-a-nemet-hirnek-egyaltalan-nem-orulunk-371916
Németország exportorientált gazdasága csak szerényen, 0,3 százalékkal nő idén és 0,7 százalékkal jövőre - három euróövezeti gazdaságkutató intézet csütörtökön ismertetett előrejelzése szerint.
A német gazdaság volt a fő motorja az európai növekedésnek a 2008/09-es pénzügyi válság utáni években, de az intézetek szerint 2013-ban a német gazdasági növekedés szerényebb lesz, mint az euróövezet átlaga.
A német GDP 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest. A szakértők szerint az idei első negyedévben mérsékelten nő a német gazdaság, amelynek így sikerül elkerülnie a két egymást követő negyedévi zsugorodást, ami technikai értelemben recessziónak számít.
Összecsapások Spanyolországban - Durvul a sztrájkhelyzet
2012. 3. 29. 10:46
Szerző: APA - Világgazdaság Online
https://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/osszecsapasok-spanyolorszagban-durvul-a-sztrajkhelyzet-371899
Spanyolországban a dolgozók csütörtökön első ízben léptek általános sztrájkba, tiltakozásul a madridi kormány tervezett munkaerőpiaci reformja ellen.
A madridi kormány munkaerő-piaci reformja a felmondási határidő lazítását és a kollektív szerződések érvényességének csökkentését irányozza elő. Spanyolországban jelenleg 23 százalékos a munkanélküliség aránya. Mariano Rajoy miniszterelnök pénteken újabb takarékossági intézkedéseket jelent be, a kormány már jelezte, hogy a mai sztrájk nem téríti el a megszorításokkal kapcsolatos szándékaitól.
Átmeneti pénz kellene Görögországnak
MTI 2012. március 29., csütörtök 14:34
https://index.hu/gazdasag/vilag/2012/03/29/uj_penzt_gorogorszagnak/
A lengyel központi bank elnöke szerint Görögországban a gazdasági versenyképesség érdekében átmeneti időre be kellene vezetni egy új fizetőeszközt, kizárólag belföldi használatra. Marek Belka ezt a Financial Times Deutschland (FTD) csütörtöki számában fejtette ki.
Felvetését a lap tabudöntésként értékelte, emlékeztetve arra, hogy mostanáig csak tudományos körökből érkeztek a görög euróövezeti tagságot megkérdőjelező javaslatok, és politikai szinten nem merült fel, hogy Görögország esetleg kiválhatna a közös pénzt használó uniós tagországok csoportjából.
E helyett célszerűbb volna egy kettős valutarendszerrel próbálkozni: be kellene vezetni egy új fizetőeszközt, kizárólag belső használatra, mindenekelőtt az állami szférában. A megtakarítások így euróban maradnának és nem veszítenének értékükből, a belgazdaságban pedig használhatnák az euróhoz képest leértékelt új fizetőeszközt, aminek révén olcsóbbá válnának az áruk és szolgáltatások, és így erősödne a görög gazdaság versenyképessé
Mentik a bankbetétjeiket a görögök
MTI 2012. március 28., szerda 11:56
https://index.hu/gazdasag/vilag/2012/03/28/mentik_a_bankbetetjeiket_a_gorogok/
Nem állt meg a betétek kivonása a görög bankokból februárban, jelezvén, hogy változatlanul gyenge a bankrendszerbe vetett bizalom.
A februári adatok nem tükrözik a második görög mentőcsomag feltehetően kedvező hatását, amit márciusban hagytak jóvá az eurózóna pénzügyminiszterei.