Január elsejétől hatályba lép a Lex Halasz-t tartalmazó Btk.

Január elsejétől hatályba lép a Lex Halasz-t tartalmazó Btk.

https://www.videocontrolpanel.net/vmail.aspx?t=R&l=15255920&d=9BDA4645-4C29-4ABD-8D33-C16FA87E6B2A

Magyarország törvényhozása 243 igen, 45 nem szavazattal 43 tartózkodás mellett elfogadta az új büntetőtörvénykönyvet, amely magában foglalja 336. szakaszként a „Lex Halászt”.

Igennel szavazatott az összes FIDESZ-KDNP képviselő,

nemmel az MSZP és a LMP képviselői és

tartózkodtak a szavazáson a függetlenek és a Jobbik képviselői,

kivéve Gaudi-Nagy Tamást és Balczó Zoltánt, akik nem vettek részt a szavazáson.

Ez azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlésben mindössze két képviselő van, aki távollétével tiltakozott az ellen, hogy a közérdekű adatok közül kivette az új Btk. a minden állampolgár alapvető érdekeit leginkább érintő adatokat.

A 336. § célja elsősorban ez, és nem a szólásszabadság általános korlátozása.

Olvassuk el figyelmesen:

„Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás

336. §

Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján működő bíróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ha megvizsgáljuk a most hatályba léptetett Btk. 336. §-szal kapcsolatban álló szakaszait, akkor egyértelművé válik, hogy a „Lex Halász” sokkal több, mint a szólásszabadság korlátozása, hiszen kiveszi a hatalom által a jogállamiság, demokrácia és függetlenség ellen elkövetett bűncselekményeket a közérdekű adatok köréből (amelyek megismerése állampolgári jog – Alaptörvény VI. cikk).

A kapcsolódó szakaszok a következők:

- „Közérdekű adattal visszaélés” (221. §[1]),

- a „Részletes indoklás”[2] érintett szakaszokra vonatkozó része, valamint

- az „Értelmezések” a nagy nyilvánosság fogalmára vonatkozó 22. pontja[3],

Az idézett szakaszok egyetemes következménye, hogy a jogállamiság, a demokrácia és a függetlenség ellen a hatalom által elkövetett, valóságnak megfelelő (tehát bizonyított) bűncselekmények

-     nyilvánosságra hozását büntetni rendeli, ezzel

-     nem teszi büntethetővé ugyanezen bűncselekmények nyilvánosságra hozásának elmulasztását.

Még egyszer, mert létmeghatározóan fontos: Az új Btk. kiterjeszti a büntethetőséget a jogállamiság, a demokrácia és a függetlenség ellen a hatalom által elkövetett bűncselekmények és ugyanezek következményei nyilvánosságra hozására egyaránt.

A büntethetőség hatálya alá vont következmények (az origo.hu megfogalmazásában):

-     Börtön jár a rabló gyerekeknek is

-     Büntethető, aki züllésre vesz rá egy gyereket

-     Többet adnak a nyugdíjasok kirablásáért

-     A kerítésbe áramot vezetni tilos!

-     Éjjel lelőhetik a betörőt

-     Két év jár a drogozásért

-     Az új kotyvalékokért is börtön jár

-     Kitiltással a focihuligánok ellen

-     Ugrik az ittas sofőr jogosítványa

-     Le lehet dolgozni a kisebb bűnöket.

_______________________________

Azért kell leírnom, hogy miért „Lex Halász” a Btk. 336. §-a, hogy mindenki érezze: a diktatúra fennmaradását veszélyeztető, meglévő veszélyhezet váltotta ki ezt a páratlanul nyílt diktatórikus intézkedést.

Az tény, hogy a 336. § fordulatai egy-egy részére vonatkozóan többen szolgáltattak okot, de a törvényhely összes fordulatának törvénybe iktatását az általam végzett tevékenységek egységben váltották ki („ihlették”).

Vegyük sorra a 336. § fordulatait:

1.   Az Alaptörvény elleni fellépés tilalmát két cselekményem váltotta ki:

a./  Az ősi civilizáció Szent Koronával közvetített értékrendjének iránymutatása és irányelvei alapján megfogalmaztam Magyarország és Európa történelmi alkotmányozás szerinti alapvető jogszabályainak tervezetét[4].

b./  Az „alkotmányozási időszakban” „Párhuzamos Alkotmányozás” címmel rendezvénysorozatot szerveztem, amelyekben bizonyítottam, hogy a történeti (ember által alkotott) alkotmányozás a diktatúra működésének alapja (kisebbségi diktatúra – királyság -, társadalmi megosztottság, föld és ember természetes egységének tagadása), szemben a történelmi (Teremtőtől eredő, hagyományok által közvetített) alkotmányozással.

A rendezvénysorozaton bizonyítottam, hogy a tervezett Alaptörvény a Lisszaboni Szerződést tekinti iránymutatásnak (Alkotmánynak), amely - tételes elemzésemmel[5] bizonyítottan - a liberális diktatúra érdekeit képviseli, következésképpen

a 2011. április 25-én elfogadott és 2012. január elsején hatályba lépett „Alaptörvény” voltaképpen Liberális diktátum.

A Liberális diktátum parlamenti elfogadásának napján, 2012. április 25-én – a „Párhuzamos Alkotmányozás” záró-rendezvényeként - Alkotmányozó Szert szerveztem a Kossuth térre, ahol közfelkiáltással elfogadtuk a Szent Korona Értékrenddel közvetített történelmi alkotmányozás szellemében a Szabadság Alkotmányát[6].

2.   A jogszabályalkotás és jogalkalmazás elleni fellépés tilalmát szintén két cselekedetem váltotta ki.

A jelenleg hatályban lévő Büntetőtörvénykönyv[7] alapján két feljelentést tettem. A tényállás alapján mindkét esetben megáll a bűncselekmény tény szerint (de facto), azonban sajátos jogértelmezéssel (illetve jogszabályi hiányossággal) azt jog szerint (de iure) értékelhetetlennek tekintették, a cselekmény büntető jellegét politikai felelősség kategóriába sorolva.

A két feljelentésre a Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozatában együtt hozott elutasító végzést[8].

a.   Választási bűncselekmény miatti feljelentést tettem a Btk. 211. § e) bekezdése[9] alapján a 2006-os választásokkal kapcsolatban a győztes MSZP és az általa felállított kormány programja közötti lényegi eltérésre alapozva.

      A KNyFÜ elutasító határozatának indoklása: „A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.”

b.   Hazaárulás bűncselekménye miatti feljelentésemet a Btk. 144. §[10]-ra alapoztam, kiterjesztve a minősített esetre. A feljelentés alapja az EU-hoz csatlakozás és az EU-s tagság fenntartása.

      A KNyFÜ elutasító határozatának indoklása: „Az a kérdés pedig, hogy a Magyar Köztársaság uniós csatlakozása a magyarság számára akár a jelenben, akár a jövőben összességében kedvező, vagy hátrányosnak minősíthető-e, szintén nem büntetőjogi megítélés tárgya, így az ezirányú állásfoglalás a kifejtettek értelmében ugyancsak nem tartozik a vádhatóság hatáskörébe.”

Ez a határozat a nemzet létkérdéseivel kapcsolatos döntéseket kivette a büntetőjog köréből, politikai felelősség körébe utalva azokat, ami azért jelenti a 22-es csapdáját, mert a pártok teljesíthetetlen ígéretei soha nem jelentenek érvényesíthető politikai felelősséget, hiszen a következő választásokon ugyanúgy ígérhetik az előző hibák megszüntetését, annak beváltása nélkül, így a politikai hatáskörbe utalt hibás döntések soha nem változtathatóak meg a választók közvetett hatalomgyakorlásával. A „szabad mandátum”-rendszer[11] szerint a képviselőket a választók nem utasíthatják, őket döntéseikért a választók nem vonhatják felelősségre, mert közöttük a kapcsolat csak a „politikai felelősség” szintjén működik.

3.   Magyarország által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus elleni tettet az jelentette, hogy

Az ősi civilizáció Szent Koronával közvetített értékrendjének iránymutatása és irányelvei alapján nemcsak megfogalmaztam Magyarország és Európa történelmi alkotmányozás szerinti alapvető jogszabályainak tervezetét[12], hanem tételesen szembeállítottam azt a Lisszaboni Szerződés emberellenességével[13].

4.   Magyarország EU tagságából eredő nemzetközi jogi kötelezettsége elleni tevékenységem kétirányú volt:

a./  Népszavazást kezdeményeztem az Európai Unió Alkotmánya megerősítéséről, 2004-ben. Az OVB megtagadta a hitelesítést, de az Alkotmánybíróság az én jogértelmezésemet fogadta el helyesnek, és új eljárásra utasította az OVB-t[14]. Az Alkotmánybíróság határozata 2004. december 13-án datálódott, így az Országgyűlés jogellenesen szavazta meg december 20-án az Európai Unió Alkotmányszerződését, amelyet később Franciaország és Hollandia népszavazáson elvetett.

b./  Három – egységben előterjesztett – indítványom volt az utolsó „ihletadás” a 336. § törvénybe iktatásához.

Mindhárom nemzetközi szerződések fenntartásával vagy megszüntetésével kapcsolatos népszavazás-kezdeményezésemhez fűződik[15].

A szerződések általában, a nemzetközi szerződések különösen a jogok és a kötelezettségek összhangján kell, hogy alapuljon. Amennyiben a nemzetközi szerződés célját nem teljesíti, a kilépés jogát akkor is alkalmazni kell, ha az a kötelezettségekre is kihatással van.

Sem az EU, sem az IMF, sem a NATO szerződés nem teljesíti célját (ezt a Köztársasági elnöknek írt nyílt levelemben részleteztem[16]), az azokban szereplő kötelességek Magyarországra nézve hátrányosak, ezért nemcsak jogunk, hanem kötelességünk ezeket a szerződéseket felmondani.

Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő-ívek hitelesítését[17], kifogásom[18] után a Kúria helyben hagyta az OVB határozatait[19].

A kúriának ezzel a döntésével a jogalkotói akarat és a jogalkalmazási gyakorlat került szembe egymással, a következők miatt: az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága tárgyalta a Jobbik Alaptörvény-tervezet módosítási javaslatát, mi szerint a nemzetközi szerződésekbe történő belépés és kilépés népszavazás eredménye legyen. A vita során Gaudi-Nagy Tamás és Balczó Zoltán hivatkozott beadványom OVB részéről történt elutasítására, de Salamon László elnök úr a módosítás-javaslatot az én érveimmel elutasította, szembehelyezkedve a Kúria jogértelmezésével.

Indítványaimmal kiváltottam, hogy a jogállamiság, a függetlenség és a szabadság hiányát bizonyító vélemények nyilvánosságra kerülésének megakadályozására a Btk. részévé tették a Lex Halászt, azaz a 336. szakaszt.

Kelt Szegeden, 2012. Napisten havának 26. napján

Árpád sarja, Halász József