A visszaszámlálás folytatódik - A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere

A visszaszámlálás folytatódik - A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere

 

A visszaszámlálás folytatódik

https://www.videocontrolpanel.net/vmail.aspx?t=R&l=15005918&d=44F5E2A2-3108-42C5-8469-FD86538548E2

 

Sem a görög választás, sem a spanyol helyzet megoldatlansága, sem a franciaországi „megszorítás-stop” tudomásul nem vétele nem akasztotta meg azt a folyamatot, ami a diktatúra bukását teljessé teszi.

 

Roubini ismét megmondta a tutit: A megszorítási őrületnek véget kell vetni, a gazdasági növekedés a megoldás[1].

 

A hatalom nem tágít a falnak vezetésből: ott keresi a megoldást, ahol nincs.

 

Azért, hogy ne a kiútra téréssel foglalkozzanak az emberek, „biztos befutó” gumicsontokkal provokálnak: Horthyval, zsidókkal.

Természetesen „vesszük a lapot”, csak azért is, ha mindjárt pusztulásunkért is.

 

A legnagyobb baj az, hogy a provokációk a felelősségérzetet tompítják az önpusztítás szintjére.

 

Egyre többen vagyunk, de még nem elegen, akik tenni akarunk és nem hőbörögni.

 

Az Albertirsai Szer egyik célja, hogy gondolkodásra késztessen, egyesítve az értelmet és az érzelmet. Ennek elősegítésére adom közre a napirend szerint anyagokat részenként, mert remélem, hogy azt az átlagos fél órát, ami egy-egy napi adag megismeréséhez szükséges, rá tudja szánni az, aki észrevette: a sebek folyamatos feltépése csak fájdalmat okoz, de megszűnnek a fájdalmak, ha arra fordítjuk minden erőnket, hogy újabb sebeket ne kapjunk.

 

A mátrix-elmélet helyes értelmezése alapvető fontosságú. Az erre épülő szabályrendszer kizárja, hogy még egyszer gyarmattá váljunk, de ehhez a hatalomgyakorlást (ez a mai videólevél tárgya) és a hatalom gyakorlására megbízottak választását is a diktatúra kialakulása megakadályozásának szolgálatába kell, hogy állítsuk.

Akkor következik el az EGYSÉG ideje, amikor az ÉN visszaváltozik SZEMÉLLYÉ. Akkor lehet „alulról építkezni”, akkor fogja a demagóg szólammá alázott demokráciát a közszabadság felváltani.

 

Nem sok időnk van erre, mert amikor a visszaszámlálás befejeződik, választ kell adnunk a következő kérdésre: „megmaradunk vagy elpusztulunk”.

 

A megmaradásra szavazókkal készítjük elő Albertirsán az Új Szeri Pusztai Vérszerződést.

 

Kelt Szegeden, Napisten havának 18. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája


[1] Nouriel Roubini: A megszorítási őrületnek véget kell vetni - Forrás: MTI 2012. június 12. kedd 12:09 - https://www.hirado.hu/Hirek/2012/06/12/12/Nouriel_Roubini_a_megszoritasi_oruletnek_veget_kell_vetni.aspx

_______________________________________

A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere

https://youtu.be/wFTThR71MK4

 

I. Alapértelmezések

 

„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény a kettős egységű hatalomgyakorlást határozza meg.

A „kettős egységű hatalomgyakorlás” is az új alapminta (Szent Korona értékrend) által kiváltott gondolkodási mód váltás következménye, és azt jelenti, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás, vagyis az irányítás és a végrehajtás egymással örök kapcsolatban álló, ezáltal egymást kiegészítő egység. (Ez az alapja a Szent Korona Önigazgatási rendszerének, amelynek gyenge másolata a samuelseni „Mátrix elvű” irányítási rendszer.)

Ebből a gondolkodási mód váltásból ered néhány jellemző következmény:

 

a./  Az állampolgárság több minőséget jelent:

-    a Szent Korona tagjai (államalapító és államalkotó nemzetek) minden jogot gyakorolnak, és minden kötelezettséget viselnek,

-    a Magyarországon vendégjoggal élők és a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok nem vehetnek részt az államhatalom gyakorlásában, ezért nem rendelkeznek a választás és választhatóság jogával.

 

b./  Az államhatalom gyakorlásának első számú letéteményese a közvetlen népakarat, amely az államirányítási és a végrehajtó szervezeteket választja és azok tevékenységét állandó ellenőrzése alatt tartja, gyakorolja a bármikor történő beavatkozás jogát abban az esetben, ha az irányítás vagy a végrehajtás megsérti a Szent Korona értékrendjét.

 

c./  Az elöljáró (eddigi szóhasználat szerint: közhatalom gyakorló) minden szinten teljes egyszemélyi felelősséggel tartozik tevékenységéért, hivatalát kötött megbízatással gyakorolja, vagyis az őt megválasztók akarata visszahívhatja tisztségéből, és a választók érdekeinek megsértése hazaárulásnak minősül.

Ennek az a feltétele, hogy a közérdekű adatok megismerési joga gyakorlásának feltételeit az elöljárók a Szent Korona minden tagja számára biztosítsák. Amennyiben valamilyen államérdek érvényesítése azt kívánja, hogy egyes adatokat rövid ideig titkosítani kell, az általa érintett tárgykörben a jogalkotás a titkosítás idejére felfüggesztődik.

 

 

 

A Szent Korona Értékrend mátrixa

 

Ember

(Igény)

 

Szent Korona tagok

Nemzetiség (13)

Krisztust követő vallások

Korcsoportok, nemek

Hivatások, szakmák

Anyagtalan érték létrehozó

Anyagi érték létrehozó

Föld

(Lehetőség)

Magyar

Szerb

Szlovák

Román

Cigány

….

Őskeresztény

Katolikus

Református

Evangélikus

Görög keleti

…

Fiatal kor

Aktív kor

Idős kor

Nők

Férfiak

Egészségügy

Oktatás, nevelés

Tudomány, kultúra

Vallás

Védelem

Mezőgazdaság

Ipar

Kereskedelem

Vendéglátás

Közlekedés, szállítás

Szolgáltatás

Baranya megye

Komlói járás

Bodolyabér

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyházaskozár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hegyhátmaróc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hosszúhetény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

….

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szigetvári járás

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tótszentgyörgy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Várad

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vásárosbéc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zádor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bács-Kiskun megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Békés megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csongrád megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fejér megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Győr-Moson-Sopron megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hajdú-Bihar megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Heves megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jász-Nagykun-Szolnok megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Komárom-Esztergom megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nógrád megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pest megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Somogy megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tolna megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vas megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Veszprém megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zala megye

Hévízi járás

Alsópáhok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cserszegtomaj

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felsőpáhok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hévíz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

….

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

….

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zalaszentgróti járás

….

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zalacsány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zalaszentgrót

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zalaszentlászló

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zalavég

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. A hatalom gyakorlására jogosultak

 

A Szabadság Alkotmánya 2. §-a határozza meg a hatalomgyakorlás jogosultjait:

 

(1)     A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

 

(2)     A Szent Korona tagja:

a./   az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./   az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.

 

(3)     Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

 

(4)     Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

 

(5)     A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.

 

(6)     A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:

a./   nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,

b./   nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,

c./   sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

 

A hatalomgyakorlási jog tartalmát a Szabadság Alkotmányának 3. §-a határozza meg:

 

(1)     Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.

 

(2)     A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:

a.)   Nem semmisítheti meg a birtokot.

b.)   Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.

c.)   Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

 

 

 

1.      Az államalapító nemzet

 

         Az államalapító nemzet fogalmát – Kmetty Károly gondolatából kiindulva – a Szabadság Alkotmányának 2. §-a és az Alaptörvény 94. §-a határozza meg:

 

(1)  Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.

 

(2)  A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei:

a./  Magyarországi magyar

b./  Felvidéki magyar

c./  Kárpátaljai magyar

d./  Székelyföldi, erdélyi magyar

e./  Délvidéki magyar

f./  Őrvidéki magyar

g./  Kárpát-medencén kívül élő magyar

 

(3)  A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.

 

(4)  Kettős vagy többes állampolgárságú

a./  Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztségviselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha

-     politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és

-     a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;

b./  a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.

 

 

 

 

 

 

 

2.      Az államalkotó nemzetek

 

         Az államalakotó nemzet fogalmát – Kmetty Károly gondolatából kiindulva – a Szabadság Alkotmányának 2., 3. és 4. §-ai, valamint az Alaptörvény 96. §-a határozza meg:

 

4. §

A Szent Korona államalkotó nemzetei

 

(1)  Az Alkotmány 2. § (3) bekezdés alapján azoknak a nemzetiségeknek a tagjai Magyarország államalkotó nemzetei, amelyek

 

a./  kultúrájuknak helyet keresve telepedtek meg a Szent Korona Országának területén, a Kárpát medencében (öshonos nemzetek), vagy

b./  a magyarsággal rokon népek, és

c./  vállalják a Szent Korona értékrendjét, és

d./  a Krisztust követő hitet vallják, és

e./  társadalmi csoportként vállalják, hogy államalkotó nemzetet alkotnak.

 

(2)  Azok a nemzetek, amelyek a Szabadság Alkotmányának hatályba léptetésekor az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelnek:

a./  bolgárok,

b./  cigányok/romák,

c./  görögök,

d./  horvátok,

e./  lengyelek,

f./  németek,

g./  örmények,

h./  románok,

i./   ruszinok,

j./   szerbek,

k./  szlovákok,

l./   szlovének,

m./ ukránok.

 

96. §

Államalkotó nemzetiségek

 

(1)  Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.

 

(2)  A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen.

Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.

 

(3)  Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek:

a./  a Szent Korona területén önhonos nemzetek

-     cigányok/romák

-     horvátok

-     lengyelek

-     németek

-     románok

-     ruszinok

-     szerbek

-     szlovákok

-     szlovének

-     ukránok

 

b./  a magyarsággal rokon népek

-     bolgárok

-     görögök

-     örmények

 

 

 

 

III. A kettős hatalomgyakorlás

 

1.      A hatalomgyakorlás irányítás – vezetés mátrixa

 

 

Miniszterelnök

Országgyűlés

Társadalmi csoportok önkormányzatai

Kormány

Államvezetési munisztérium

Emberi alapjogok és kötelezettségek minisztériuma

Települések és társadalmi csoportok minisztériuma

Családjogi minisztérium

Nemzetvédelmi minisztérium

Gazdasági minisztérium

Vallás- és művelődésügyi minisztérium

Egészségügyi minisztérium

Természetkapcsolatok minisztériuma

Igazságügyi minisztérium

Külügyminisztérium

Felsőház

Alsóház

Államelnök

Nemzeti Tanács

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bíróság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ügyészség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Állami Számvevőszék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Számvevőszék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Nemzeti Bank

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Települési önkormányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
                               

 

2.       Irányítás (Feladatok)

 

Államfő

1.   Alaptörvény módosítás előkészítés és hatályba léptetése

2.   Alaptörvény szintű főtörvény módosítás előkészítés és hatályba léptetése

3.   Nemzetközi szerződés megkötés, módosítás előkészítés és hatályba léptetése

4.   Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

 

Nemzeti Tanács

1.   Ellenőrzi a jogszabályok törvényességét.

2.   Kezdeményezi és lefolytatja a jogszabályok törvényességébe ütköző eljárásokat

3.   Ellenőrzi a népi kezdeményezések jogalapját.

4.   Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozott népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat

5.   Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozatlan népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat

6.   Létrehozza a Honvédelmi Tanácsot a rendkívüli állapottal összefüggő feladatok végrehajtására

7.   Ellenőrzi az országvédelmi terv, és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet, valamint annak végrehajtási utasítása jogszerűségét és betartását

8.   Kezdeményezi és lefolytatja az előző pont jogszerűtlenségi és végrehajtási okai alapján a szükséges eljárásokat

 

Bíróság

(1) Magyarországon az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják.

(2) A bíróság dönt

a./ a büntető ügyekben,

b./ a személyiségi és gazdasági (polgári) jogvitákban és

c./ „Az állam vezetéséről” szóló főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, továbbá

d./ - ha az Alaptörvény nem utalja a Nemzeti Tanács hatáskörébe - felülvizsgálja a közigazgatási határozatokat.

(3) Magyarországon az igazságszolgáltatást Magyarország Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

(4) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

(5) A bíróságra vonatkozó szabályokat „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény állapítja meg.

(6) Bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és a bíróságok működésének részletes szabályozása „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik.

 

Ügyészség

(1)  Magyarország Legfőbb Ügyésze és az ügyészség

a./  gondoskodik a Szent Korona értékrendjének védelméről,

b./  az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről,

c./  védi

-     a természetes személyek,

-     a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

jogait.

(2)  Az ügyészség „Az állam vezetéséről” és a „Büntetésről” szóló főtörvényekben meghatározott

a./  jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,

b./  képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá

c./  felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

(3)  Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

(4)  Az ügyészségre vonatkozó szabályokat „Az állam vezetéséről” és a „Büntetésről” szóló főtörvények állapítják meg.

(5) Az ügyészség szervezése, összevonása, megszüntetése és az ügyészségek működésének részletes szabályozása „Az állam vezetéséről” és a „Büntetésről”szóló főtörvények módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik.

 

Állami Számvevőszék

(1)  Az Állami Számvevőszék

a./  ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében

-     az államháztartási javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét,

-     ellenjegyzi az államháztartást érintő jogszabálytervezeteket (beleértve a nemzetközi szerződéseket);

-     előzetesen felülvizsgálja az államháztartás felhasználásának a törvényességét;

b./  ellenőrzi

-     az államháztartásról készített zárszámadást;

-     az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét;

c./  ellátja „Az állam vezetéséről” szóló főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2)  Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

 

Magyar Nemzeti Bank

(1)  A Magyar Nemzeti Bank Magyarország jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, amely az állam tulajdonában van.

(2)  A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol a Nemzeti Tanácsnak; jelentései részeinek és egészének titkosításáról - „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben szereplő titokvédelmi és adatvédelmi szabályok figyelembevételével – Magyarország elnöke dönt.

(3)  A (2) bekezdés szerinti beszámoló elfogadásáról Nemzeti Tanács nyilt, azonos idejű szavazáson egyszerű többséggel dönt.

(4)  A (2) bekezdés szerinti beszámoló elutasítása esetén Magyarország elnöke haladéktalanul köteles felmenteni a Magyar Nemzeti Bank elnökét, és a Nemzeti Tanács a 30. § (1) bekezdése szerinti eljárással harminc napon belül új elnököt nevez ki a bank élére.

(5)  A Magyar Nemzeti Bank feladatáról, működéséről, a számvevők jogállásáról és javadalmazásáról „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezik.

 

Települési önkormányzatok

1.   A Települési önkormányzati rendeletet előterjeszti, a döntés-előkészítést a Polgármester végzi

2.   A Települési önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, a Polgármester ennek megfelelően vagy hatályba lépteti, vagy nem

 

 


2.   Vezetés

 

Miniszterelnök

Feladatok:

1.   Főtörvény módosítás hatályba léptetése

2.   Új és módosított résztörvény hatályba léptetése

3.   Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés előkészítése, hatályba léptetése

4.   Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájába

 

Kormány

Feladatok:

Egységesen

Miniszterek

1.   Alaptörvény módosítás kezdeményezése

2.   Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése

3.   Főtörvény módosítás kezdeményezése

4.   Résztörvényalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

5.   Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

6.   Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése

7.   Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és előterjesztése

1.   A szakterület irányítása

2.   Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és hatályba helyezése

3.   Miniszteri rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és hatályba helyezése

4.   A nemzetvédelmi miniszter részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

 

 

Államvezetési minisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „Az állam vezetéséről” és „Az államháztartásról”

Szakterületek sorrendje

Az állam, mint társadalmi csoport működésének jogi eszközeit tartalmazza.
Célja: Az államvezetés szervezetét, az állam és a Szent Korona tagjai, valamint az állam és a társadalmi csoportok kapcsolataiban az állam jogait és kötelezettségeit meghatározó szabályok. Ennek a törvénynek a feladata szabályozni az állam által a Szent Korona tagjai vagy a társadalmi csoportok hátrányára tett, jogszerűtlen intézkedéseivel kapcsolatos jóvátétel és a Szent Korona tagjait, vagy társadalmi csoportokat ért vagyonvesztéssel kapcsolatos kártérítés eseteit is.
Résztörvényei tartalmazzák az államvezetési feladatok egyedi szabályait az Alaptörvényben meghatározottak szerint, különösen a következő tárgykörökben: adatvédelmi jog; állampolgársági jog; anyanyelv hivatalos eljárásban történő használatáról szóló jog; bírósági eljárásban való érintettségi jog; bírósági meghallgatás joga; egyesülési és gyülekezési jog; idegen állampolgárok magyarországi tartózkodásának joga; jogképesség; jogegyenlőség; kérelmezési és panaszjog; kisebbségi jog; köztisztviselők, közalkalmazottak jogállása; közüzemi szolgáltatásokhoz való jog; külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogvédelme; különleges egészségügyi gondoskodás joga; lakáshoz való jog; Magyarország elhagyásának tilalma; menedékjog; menekültügyi eljárás; nemzeti vagyon növelésének joga; öröklési jog; személyhez fűződő jogok; tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek; titoktartás; tulajdon- és birtoklás joga; a véleménynyilvánítással és a sajtó szabadságával kapcsolatos jogok és kötelezettségek; vendégjog.

____________________

 

A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg.
Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása.
Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák.

 

Jog és közigazgatás

Államháztartás (költségvetés)

Települések

Család, korosztályok

Nemzetiség

Nevelés, oktatás

Egészségügy

Vallás

Kultúra és tudomány

Védelem

Gazdaság

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Emberi alapjogok és kötelezettségek minisztériuma

Feladatok:

Főtörvény: „Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről”

Szakterületek sorrendje

A legalapvetőbb jogszabály az Alkotmány után.
Célja: A Szent Korona egyes tagjai jogainak és kötelezettségeinek - egymással összefüggő - meghatározása, amelyek küldetésének megismerésével és teljesítésével, valamint azokkal a társadalmi csoportokkal kapcsolatosak, amelyeknek tagja.
Résztörvényei különösen a szabadság jogát és korlátozásának tárgykörérét szabályozzák.

Jog és közigazgatás

Család, korosztályok

Települések

Nevelés, oktatás

Egészségügy

Nemzetiség

Kultúra és tudomány

Vallás

Védelem

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Települések és társadalmi csoportok minisztériuma

Feladatok:

Főtörvény: „A településekről és társadalmi csoportokról”

Szakterületek sorrendje

Az egyes települések és társadalmi csoportok működésével, egymáshoz fűződő kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát.
Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapest kerületeire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit.

Települések

Jog és közigazgatás

Család, korosztályok

Nemzetiség

Nevelés, oktatás

Egészségügy

Vallás

Kultúra és tudomány

Védelem

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Családjogi minisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „A családról”

Szakterületek sorrendje

A legszentebb emberi közösséggel kapcsolatos jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A családi funkciók (családi egység védelem, magzatvédelem, gyermekvédelem, anyavédelem és szülővédelem) feltételeinek, mint jogoknak és végrehajtásuknak, mint kötelezettségeknek a meghatározása.
Résztörvényei az egyes korcsoporotokra vonatkozóan tartalmazzák a kötelezettség és jog egységét meghatározó szabályokat, különösen a következő tárgykörökben: a családszerkezet fenntartásához szükséges feltételek; a család joga és kötelezettsége; a házasságon belüli jogok és kötelezettségek és a gyermek jogai és kötelezettségei.

Család, korosztályok

Települések

Nevelés, oktatás

Egészségügy

Jog és közigazgatás

Nemzetiség

Vallás

Kultúra és tudomány

Védelem

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Nemzetvédelmi minisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „A nemzetvédelemről”

Szakterületek sorrendje

Magyarország belső rendjének, valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket határozza meg.
Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: élet, testi épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bűnüldözés és bűn megelőzés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli helyzetek.

Védelem

Család, korosztályok

Települések

Nevelés, oktatás

Jog és közigazgatás

Egészségügy

Nemzetiség

Vallás

Kultúra és tudomány

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Gazdasági minisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „A gazdaságról”

Szakterületek sorrendje

Az anyagi esélyegyenlőség érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének felhasználásával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelő- és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem; mezőgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága; szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga.

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés

Jog és közigazgatás

Védelem

Család, korosztályok

Települések

Nevelés, oktatás

Egészségügy

Nemzetiség

Vallás

Kultúra és tudomány
 

 

 

Vallás- és művelődésügyi minisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „A vallásról és művelődésügyről”

Szakterületek sorrendje

A lelki- és szellemi esélyegyenlőség biztosításával, valamint a nemzeti vagyon lelki- és szellemi részének kezelésével összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.
Célja: A Szent Korona tagjainak küldetésük megismerése és az arra történő felkészülésük során gyakorolt jogait és teljesítendő kötelezettségeit, azok feltételeit, valamint a nemzeti vagyon lelki és szellemi részének gyarapításával és megőrzésével kapcsolatos feltételeket szabályozza.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyanyelvű oktatáshoz való jog; család joga és kötelezettsége; egészségkárosító és egészségveszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás tilalma; egészségmegőrzés; gyermek jogai és kötelezettségei; hitvallás gyakorlása; művészetek és a kultúra műveléséhez való jogok és kötelezettségek; nemzeti kultúra ápolásához való jogok és kötelezettségek; nemzeti múlt megismeréséhez való jogok és kötelezettségek; nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogok és kötelezettségek; oktatási törvény; testedzéshez való jog; tudományos kutatás és alkalmazás.

Vallás

Kultúra és tudomány

Család, korosztályok

Nevelés, oktatás

Jog és közigazgatás

Egészségügy

Nemzetiség

Települések

Védelem

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Egészségügyi minisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „Az egészségről”

Szakterületek sorrendje

Az egészség megőrzésének, védelmének és visszaállításának jogi eszközeit tartalmazza.
Célja: A Szent Korona tagjait, társadalmi csoportokat (benne az államot) megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a Szent Korona tagok lelki- és testi harmóniájának a biztosítását szolgálják.
Résztörvényei különösen a következő tárgykörök szabályozását tartalmazzák: egészségmegőrzés; egészségügyi ellátó intézmények; egészségügyi gondoskodó intézmények; különleges egészségügyi gondoskodás; nemi másság.

Egészségügy

Család, korosztályok

Települések

Vallás

Kultúra és tudomány

Nevelés, oktatás

Nemzetiség

Védelem

Jog és közigazgatás

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Természetkapcsolatok minisztériuma

Feladatok:

Főtörvény: „A természetkapcsolatról”

Szakterületek sorrendje

A Szent Korona tagja, a társadalmi csoportok és környezetük közötti kölcsönhatással összefüggő jogi eszközök.
Célja: Az embert élő- és élettelen természeti környezetével szemben megillető jogait és teljesítendő kötelezettségeit, valamint természetes környezetével való szerves kapcsolatát szabályozza.
Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: természetes és az épített környezet megóvása; környezeti károk megelőzése

Települések

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés

Jog és közigazgatás

Család, korosztályok

Egészségügy

Nevelés, oktatás

Kultúra és tudomány

Vallás

Nemzetiség

Védelem
 

 

 

Igazságügyi Minisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „A büntetésről”

Szakterületek sorrendje

A Szent Korona tagok, a társadalmi csoportok és az állam szerves egységének védelmét szolgáló jogi eszközök.
- Az anyagi törvények meghatározzák az egyes kötelezettségekkel szembeni magatartások jellemzőit és a Világmindenség fejlődésével összefüggő súlyát, ennek megfelelően a társadalmi együttélés szabályai megsértésének következményeként közvetítik a társadalom büntetésének jellegét és mértékét meghatározó ítéletet.
Az ország kifosztói felelősségre vonásának az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályát vesztett jogrendszerben nincs alapja.
Minden olyan (bűn)cselekménnyel kapcsolatos felelősségre vonásnak lehetővé kell válnia, minden erkölcsi és anyagi vonzatával, amelyet a társadalmi együttélés szabályai megsértésével a magyar nemzet ellen, a szocialista-kommunizmus, a liberális-kapitalizmus helytartói, vagy bárki más javára követtek el.
Szigorúan kell büntetni a gazdasági bűncselekményeket, de legalább ennyire az ember lelke-, szelleme-, teste- és javai ellen tevékenységeket. Ide kell érteni például a globalista diktatúra gyarmatosító törekvései érdekében történő és a médián keresztül megvalósított lélek- és agymosást, a gyermekek (elsősorban egyéniségüket és nemzeti önazonosság-tudatukat csorbító) félrenevelését, valamint a vallási-, nemzetiségi-, vagy gazdasági okból elkövetett élet elleni bűncselekményeket.
- Az eljárásjogi törvények a bűncselekmény felderítésének, bizonyításának, valamint az anyagi törvények által meghatározott büntetések végrehajtásának eszközeit és módját szabályozzák.
Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztő eljárásjogi jogszabályok a személyhez fűződő jogok védelmét fölé helyezik a társadalom önvédelmi érdekeinek. Ennek egyértelmű oka a globalista diktatúra kiszolgálóinak védelme abban az esetben, ha a nekik biztosított kiválasztotti jognál is többet vindikálnak maguknak.
- A büntetés-végrehajtás alapelve az, hogy az elitéltek nem eltartottak. Az, aki kívül helyezte magát a társadalmon, mert megszegte a társadalmi együttélés szabályait, mindössze az emberi élethez fűződő jogát őrizte meg, következésképpen a büntetés-végrehajtó intézetben köteles legalább akkora értékű munkát végezni, amely a fogvatartás és az élelmezés költségeit fedezi.

Települések

Jog és közigazgatás

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Család, korosztályok

Egészségügy

Nevelés, oktatás

Kultúra és tudomány

Vallás

Nemzetiség

Védelem

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés
 

 

 

Külügyminisztérium

Feladatok:

Főtörvény: „A külkapcsolatokról”

Szakterületek sorrendje

Magyarországnak a többi országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza meg.
Célja: az 5. § érvényesítése a 31. § szerint, az egyenelvűség alapján.
Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerződések megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak.

Nemzetiség

Vallás

Kultúra és tudomány

Nevelés, oktatás

Jog és közigazgatás

Egészségügy

Család, korosztályok

Települések

Gazdaság

Államháztartás (költségvetés)

Védelem

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Ipar

Szolgáltatás

Idegenforgalom

Kereskedelem

Szállítás, közlekedés

 

 

Országgyűlés

Feladatok:

1.   Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése

2.   Főtörvény módosítás kezdeményezése

3.   Résztörvény alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

4.   Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése

5.   Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése

 

Országgyűlés felsőháza

Feladatok:

(1) Kezdeményezi Magyarország miniszterelnökénél a Kormány munkatervének elkészítését vagy módosítását.

(2) Jogalkotási tervet készít és módosít

a./ Magyarország miniszterelnöke,

b./ az alsó- vagy felsőházi országgyűlési képviselők

kezdeményezése és/vagy

c./ népi kezdeményezés

alapján.

(3) A Kormány által elfogadott jogalkotási tervet Magyarország miniszterelnöke hagyja jóvá.

(4) A jogalkotási terv szerint jogszabály tervet terjeszt elő az Országgyűlés alsóházának, amelyet

a./ a tárgykör szerinti társadalmi csoportok felsőházi képviselőinek szakmai ismerete és tapasztalata, valamint

b./ az összes felsőházi képviselő megyéjében (kerületében) szerzett, tárgykörrel kapcsolatos, népakaratot kifejező vélemények
alapján készít.

(5) Az Országgyűlés felsőházi tagjának

a./ halála,

b./ egészségi állapota miatti, vagy

c./ önkéntes lemondása

esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által érintett területen.

(6) Az Országgyűlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.

 

Országgyűlés alsóháza

Feladatok:

1.   Főtörvény módosítást előkészítését elfogadja vagy elutasítja

2.   Új vagy módosított résztörvény előkészítést elfogadja vagy elutasítja

3.   Jogszabály végrehajtási utasítás előkészítését elfogadja vagy elutasítja

 

Társadalmi csoportok önkormányzatai

Feladatok:

1.   A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletét előterjeszti, a döntés-előkészítést az Elnök végzi

2.   A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, az Elnök ennek megfelelően vagy hatályba lépteti, vagy nem.