Dr. Bene Gábor minap megválaszolt levelét így zárta: „Mivel az EU kérdésben kétségkívül Halász József a legtájékozottabb a nemzeti oldalon, így a Magyarok Szövetsége nevében Őt kérjük fel arra, hogy fejtse meg ezt a rejtélyt.”

Sokkal mélyebb okát látom a megkeresésnek: a nyugati civilizáció gondolkodási módja (amit a Szent Korona Tan támogat) nem ad megoldást azokra a következményekre, amelyek a válságban közvetlenül érzékelhetőek.

A világválság okozói fokozzák a kármentést, ami az emberek döntő többségének, a nemzetek maradék önrendelkezési joga csorbításából következő törvényszerű kárnövelésével jár.

Ebben a helyzetben az önvédelmi ösztön felkutattatja minden épeszű, éplelkű emberrel a megoldást. Azt, hogy Gábor megkeresett, ez váltotta ki.

Ez a megoldáskeresés törvényszerű a mostani helyzetben, amikor egyre nyilvánvalóbban bizonyított, hogy a diktatúra nem változik neve változtatásával, vagyis igaza volt Bibó Istvánnak (A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte - https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/713.html).

Az ügynöktörvény körüli vita azt mutatja, hogy a kommunista diktatúra gaztetteinek elkövetői (és azok leszármazottjai) a liberális-kapitalista diktatúrában folytatták nemzetáruló tevékenységüket[i], így a kommunizmus gaztetteit nem lehet a liberális-kapitalizmus gaztetteitől elválasztani. Ez is igazolja, hogy a Szent Korona Értékrend rendszervázlata (https://nemzetiegyseg.com/pgpontok.pdf) „Takarítás” fejezetének ide vonatkozó megállapítása is helyes:

4.   A szocialista és a kapitalista diktatúra áldozatait erkölcsileg, egzisztenciálisan és anyagilag rehabilitálni és kártalanítani kell.

5.   A szocialista és a kapitalista diktatúra kiszolgálóit, valamint kedvezményezettjeit büntetőjogi felelősségre kell vonni és az általuk a magyar nemzet érdekeivel ellentétesen szerzett

      - médiahatalmat fel kell számolni,

      - gazdasági és politikai hatalmi összefonódásokat meg kell szüntetni,

      - anyagi vagyont el kell számoltatni.

6.   A vagyonelszámoltatást kiterjesztjük azoknak az embereknek a magyarországi ténykedésére, akik kettős (vagy többes) állampolgárként „kimentették” a diktatúra kiszolgálóiként összeharácsolt pénzüket.

7.   A vagyonelszámolás kiterjed a magyar állampolgárok külföldi bankszámláira és külföldi tulajdonukra is.

A diktatúra jellemrajzaként is ki kell emelnem a felidézett hírek[ii] közül Krugman Nobel-díjas közgazdász professzor véleményét, amiben Magyarországon azokat a – szerinte – antidemokratikus intézkedéseket bírálja, amelyek a diktatúrán belül, de annak keretei között keresi a válság megoldását.

Krugman professzor elsőként ismerte be a samuelseni alapokon álló liberális-kapitalista közgazdaságtan bukását (Az USA „feltétlenül vezeti a kínlódási versenyt”. - Krugman: Az eurószklerózis vége - 2011. 7. 26. 16:27 - https://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/krugman-az-euroszklerozis-vege-354228), így nem értem kritikájának tárgyát: az a baj, hogy enyhíteni akarja az Orbán kormány a diktatúra nyomását, vagy az, hogy csak enyhíteni és nem megszüntetni akarja azt?  Mert a felhozott indok, a médiatörvény ügye (de említhetném a másik kedves vesszőparipát, a bírói nyugdíjazást is) nem a rendszer lényegét érintő kérdés, hanem annak többedrangú vonzata.

A felidézett hírek között nincs egy sem, amely a diktatúrát megszüntető Szent Korona Értékrenddel foglalkozna, pedig lehetne, ha a február 13-i Magyar Nemzet cikk (5. oldal „Nagyon szeretünk az utcán lenni – Vona: szemtől szemben a Jobbik a legerősebb”) az interneten teljes terjedelmében elérhető lenne, nem csak kivonatolva[iii].

Pedig az egyetlen jövő-meghatározó gondolat abban a múlt szennyétől terhelt jelenről szóló híráradatban Vona Gábortól hangzott el, a kiutat sejttetve: „A Jobbik értékrendjét a Szent Korona-értékrend szabja meg, és tradicionális, egyetemes érékeket érez magáénak.”

Gaudi-Nagy Tamás parlamenti felszólalásaiban következetesen Szent Korona Értékrendet emleget és nem Szent Korona Tant.

Miután az Alaptörvénynek nevezett Liberális Diktátum is hivatkozik a Szent Koronára[iv], de ezt egy történelmi tévedéssel[v] összemossa ezeregyszáz éves múltunkkal, azt a látszatot keltve, hogy a magyarság államisága Szent Istvánnal született meg, szükséges, hogy egyértelműsítsük:

mit jelent a Szent Korona Értékrend.

Erre annál is inkább szükség van, mert tudnia kell minden magyar embernek, mi az a Küldetés, amelyet a Szent Koronával kaptunk.

Minden magyar embernek tudnia kell, olyan biztosan, pontosan, ahogyan az a magyarság jövőalapításának szegletköveként áll.

Minden magyar embernek tudnia kell olyan tántoríthatatlanul, hogy az a (Koppány gyalázatos felnégyelésével – hagyományainkon alapuló szabadságunk elrablásának jelképével – kezdődő, az első vérszövetséggel kimondott) Turáni átok végérvényes kimúlásához vezessen.  

Eddig több megközelítésben írtam le és mondtam el a Szent Korona Értékrend jellemzőit, összehasonlítva az önkényuralmi rendszerrel, eszmei, jogi és gazdasági részenként.

Nézzük meg, mit jelent a Szent Korona Értékrend az iránymutató Szabadság Alkotmányának pontjain keresztül!

Mivel a Szent Korona Értékrend teljes gondolkodási mód (paradigma) váltást jelent, ez a diktatúra gondolkodási módjának feladásával áldozaton alapuló küldetés-teljesítést követel mindenkitől. Ez az áldozat a gondolkodási mód megismerését és elfogadását jelenti. Aki ezt meghozza, az az anyagi és egzisztenciális változást nem áldozatként, hanem küldetésének részeként éli meg.

Ez a kötelező változás teszi lehetővé, hogy kompromisszum nélkül tegyük (mert csak így tehetjük) a Szent Koronát az Új Világtörténelmi korszak általános gondolkodási módjává.

Semmilyen félmegoldás nem jöhet szóba. Nincs „kicsit paradigmaváltás”, ahogyan nem lehet „kicsit megsérteni a Szent Koronát” sem – ahogyan azt (tévesen) a TGM elleni feljelentésemet tárgyaló ORTT bizottság kimondta.

És most nézzük a Szent Korona Alkotmányának (https://nemzetiegyseg.com/Moalkotmany.pdf) öt pontja értelmezésével, mit jelent a gondolkodási mód váltásban megmutatkozó áldozat, és melyek a Küldetés teljesítését  jelentő változások. [Az alábbiak forrása: „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” - https://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf, Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga - https://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf, Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga - https://nemzetiegyseg.com/Masodikfokozat.pdf - ezek tartalmazzák a külső forrásokat]

1. §

(1)  Magyarország örökké szabad.

(2)  Az állam szabadsága

a./  a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,

b./  a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,

c./  a társadalmi berendezkedés meghatározásának,

d./  a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,

e./  a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának

minden más államtól való függetlenségét jelenti.

(3)  Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg.

A szabadság fogalma jelenti a kulcsot: hagyományaink alapján, a szeretet erejével minden élő és élettelen Teremtménynek a természetes élettér biztosítása.

Hagyomány pedig a Teremtől kapott tudás mindennapjaink részévé vált kikristályosodása.

Magyarország (szerves részeként Európának, Európa pedig szerves részeként a Földnek, a Föld pedig szerves részeként a Világmindenségnek) az államalapító és államalkotó nemzetek kultúrájának helyet adó földrajzi terület, amely azzal válik állammá, hogy a terület és az ember összhangjának feltételeit biztosítja, annak természetes értékeit és érdekeit védi.

Ebből ered, hogy az állam szabadságjogait azok az emberek (a Szent Korona tagjai) gyakorolják, akik birtokosai a területnek, méghozzá – egyéb jogaikkal együtt - kötelezettségeik teljesítésének mértékében:

A Szent Korona tagok szabadsága

2. §

(1)  A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

(2)  A Szent Korona tagja:

a./  az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./  az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.

(3)  Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

(4)  Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5)  A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.

(6)  A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:

a./  nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,

b./  nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,

c./  sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

Nem kevesebbet jelent ez, mint azt, hogy Magyarország az egyetemes (államalapító és államalkotó nemzeteket magában foglaló) magyarságé.

A kizárólagosság nem kirekesztés, hanem a Szent Korona tagok érdekvédelme.

Minden nemzet abban az államban gyakorolja szabadságjogait, ahol államalapító vagy államalkotó.

Ez a szemlélet a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjának egyik alaptétele. Lényegileg tér el a kozmopolita (internacionalista) szemlélettől, ahol a gazdasági helyzet határozza meg a szabadságjogok gyakorlásának jogát.

Az egyik legfontosabb szabadságjog a birtoklás joga. Ezt teszi kizárólagossá a Szent Korona Értékrend a Szent Korona tagok számára:

A szabadság feltételei

3. §

(1)  Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.

(2)  A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:

a.)  Nem semmisítheti meg a birtokot.

b.)  Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.

c.)  Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

Ez az irányelv biztosítja a Szent Korona két részének (terület és Szent Korona tag) szerves egységét.

Ebben válik biztosítottá az „akié a föld, azé az ország” alapelv.

És ebből következik, hogy a Teremtő iránymutatása (Alkotmány) és a történelmi időszakra vonatkozó irányelv (Alaptörvény) szerint a társadalmi együttélés (jogalkotás) a Szent Korona tagok közvetlen joga.

Ezért értelmetlen (és tartalom nélküli „jogászkodás”) annak a kiemelése, hogy „a jogtalanság nem alkothat jogot”, hiszen az alulról – a Szent Korona tagok akarataként - felépülő jogrendszer nem lehet jogtalan. Ennek hangsúlyozására a diktatúrában van szükség.

Itt kell két fogalom egymásra hatását is megemlíteni: a közjog forrása a magánjog. A Szent Korona Értékrendben a mindennapi együttélést szabályozó magánjog építi fel - a Szent Korona tagok akaratérvényesítéseként – a közjogot, vagyis az állam működésének szabályozását.

A közszabadság hatását erősíti az értékvédelem:

4. §

(1)  Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

(2)  Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet

a./  magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal,

b./  Magyarország területén,

c./  a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése

hozott létre, illetve szolgáltatott.

(3)  Csak olyan tevékenység végezhető, amely

a./  eredménye (termék vagy szolgáltatás),

b./  a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,

c./  a tevékenység végzése során keletkezett hulladék

nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.

A Szent Korona Értékrend ezzel az iránymutatással a szabadságot szolgálja: egyrészt a Szent Korona tagok értékeinek védelmét, másrészt az élő és élettelen Teremtmények védelmét nemcsak az érték létrehozására írja elő, hanem a már meglévő értékekre is.

Ez részben az élelmiszerekkel, részben az élő és élettelen természettel kapcsolatban jelent paradigmaváltást.  

Az állam és az ember szabadsága és a szabadság feltételeinek biztosítása csak akkor válik gyakorlattá (más szavakkal: akkor válik logikailag zárt rendszerré), ha azok védelme is biztosított:

A szabadság védelme

5. §

(1)  Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2)  A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:

a./  az állam szabadságának,

b./  a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,

c./  a birtoklás szabályának,

d./  a vendégjog szabályainak,

e./  a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok

megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

Az, hogy ez az irányelvet az ezeregyszáz év alatt újra és újra törvénybe kellett iktatni, azt mutatja, hogy sohasem érvényesült. Ez természetes is, hiszen ellentétes a diktatúra lényegével.

Itt kell visszautalni az „ügynöktörvényre”, azért, hogy értsük, miért nem elég az ügynököket megnevezni, miért kell a fent idézett rendszervázlat szerint takarítani, mielőtt építkezünk. 

És itt van jelentősége annak, hogy az alkotmányos jogfolytonosságot nem kronológiai, hanem tartalmi kategóriának tartjuk, vagyis nem az ezeregyszáz éves diktatúra, hanem a szabad magyarok állama iránymutatásának követését határozzuk meg az újjászületett Magyarország alapjaként. Más szavakkal: nem 1944. március 19-e (vagyis egy diktatúraváltás), hanem 973, a Quedliburgi Szerződés megkötése (vagyis a magyar szabadság ezeregyszáz évre történt elvesztése) jelenti azt a helyzetet, amikor Magyarország tényleges alkotmányossága (vagyis a Teremtő iránymutatása szerinti élet) megszűnt.

Csak ez a gondolkodási mód (paradima) váltás teszi lehetővé, hogy kitakarítsuk mindazt a magyarsággyalázó szennyet, amelyet – karmikus teherként – felhalmoztunk a Turáni átok megosztottságának ezeregyszáz éve alatt.

Ez a gondolkodási mód természetesen határozza meg a kiválasztottság-kirekesztettség helyett a közszabadságot, mint az állam működésének alapját, és az egyszemélyi vezetés (királyság) helyett az irányítás és vezetés kettős egységét.  

A Szent Korona Értékrend a fenti értelmezés szerinti iránymutatást tekinti az Alkotó Alkotása működtetésére vonatkozó Alkotmánynak, aminek jelenlegi történelmi helyzetünkre vonatkozó irányelveit

az Alaptörvény (https://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.pdf), valamint

a hatalomgyakorlási (https://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf) és

a választási (https://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf) főtörvények

tartalmazzák.