A mátrix-elmélet érvényesülése a Gondoskodó Magyarországon

A mátrix-elmélet érvényesülése a Gondoskodó Magyarországon

(https://www.videocontrolpanel.net/vmail.aspx?t=R&l=14952162&d=982A8042-8CF8-4129-B779-A3BBFFA44325)

1. Bevezetés

Annak megelőzésére, hogy valaki azt higgye, hogy tudományoskodással kezdem ezt a Szert, rögtön leírom: a mátrix-elméletet mindannyian alkalmazzuk, minden nap, minden órában, otthon, településünkön, annak szűkebb és tágabb környezetében, csak éppen nem így nevezzük, hanem szerves együttélésnek családunkkal lakásunkban, falubeliekkel, városbeliekkel a faluban, városban és így tovább.

Manapság sokan, sokféle összefüggésben beszélnek mátrix-ról.

A mátrix kifejezés alapvetően matematikai fogalom, a kétdimenziós táblát nevezzük így.

Az árjegyzék például egy mátrix (tábla), ahol a sorok egy-egy terméket jelölnek, az oszlopok pedig – alapesetben - az árat. Egy termék árát a sorhoz tartozó oszlop tartalmazza.

Ha több oszlopot helyezünk el a táblában, akkor a termék több jellemzőjét megadhatjuk, például mennyiségi egységét, adókulcsát, sőt – a forgalom folyamatos követésével – a készletet is.

Ha nem a társadalom működésére vonatkozóan használják a mátrix fogalmat, akkor nem érdekes, de ha arra, akkor nagyon fontos foglalkozni vele, mert a társadalom működésének minősége (hatalomgyakorlás módja, valamint a hatalomgyakorlók joga és kötelessége, a társadalom működésének lelki, szellemi és anyagi feltételeinek tulajdonlása, birtoklása), tehát az ember életfeltételeinek teljessége, vagy részlegessége ezen múlik. 

A társadalom működésére vonatkozó mátrix az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét tartalmazza, ahol

- a sorok az irányított, vezetett (állandó) részt tartalmazzák, vagyis a földrajzi területet (család telke vagy lakása, közigazgatási egység területe), míg

- az oszlopok az irányító, vezető (változó) részt, amely kölcsönhatásban kell, hogy legyen az irányított, vezetett résszel.  

2. Alapértelmezések

Ahhoz, hogy megértsük az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét (Mátrix-elméletet), ismerni kell azokat a fogalmakat, amelyek ezt a rendszert alkotják, kiemelten a közgazdaság és az önellátás fogalomkörét, szorosan vett kapcsolataikkal együtt.

Mindkét fogalom értelmezésénél a magyar nyelvből indulok ki.

Gazdaság - közgazdaság

A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét jelenti.

Tehát a gazdaság az értékhez kötődik.

Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki, szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték – és az ezt teremtő, őrző és használó gazdaság – nem korlátozódik kizárólagosan annak egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket.

Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a gazdaság vagyonát alkotja.

Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága.

A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát.

Az önellátás

Minden gazdaság arra törekszik, hogy az önmaga által létrehozott értékek biztosítsák életfeltételeit.

Az ember életfeltételei lelkiek, szellemiek és anyagiak, vagyis ugyanazt a hármas egységet mutatják, mint a gazdaságban létrehozott, őrzött és felhasznált értékek.

A gazdaság működtetésének lehetőségeit (vagyis a gazdálkodást – ökonómiát) meghatározza az az élettér (környezet – ökológiai), amelyben tevékenységét kifejti.

A családi gazdaságok határozzák meg azokat az igényeket, amelyek az életfeltételekből erednek, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek teljesítéséhez szükségesek, függetlenül attól, hogy életterük lehetővé teszi-e igényeik kielégítését saját lehetőségeivel.

A különböző szintű és élettér-jellemzőkkel rendelkező gazdaságok különböző mértékben tudják az életfeltételek által meghatározott igényeiket önmaguk kielégíteni, ezért alakul ki természetes módon a különböző gazdaságok közötti értékcsere-rendszer.

A gazdaságok közötti értékcsere legegyszerűbb módja a közvetlen csere az értékazonosság elve alapján. Abban az esetben, amikor nem lehetséges a közvetlen csere, az értékek cseréje közvetett módon, egy értékközvetítő eszköz, a pénz közbeiktatásával történik.

Az alapértelmezések összefoglalása a gondolkodási mód minta (paradigma) váltás megalapozása érdekében:

1.   A gazdaság a lelki, szellemi és anyag értékek teremtésének, őrzésének és használatának szerves egysége, tehát nem az anyagi értékekre vonatkozik kizárólagosan.

      Mivel a vagyon a teremtett, őrzött és használt értékek összessége, a fogalma nem korlátozódik az anyagi értékekre.

2.   Az önellátás az értékek értékazonos cseréjének összehangolt rendszere.

3.   A pénz értékközvetítő eszköz, tehát csereértékét az általa közvetített érték (fedezet) határozza meg.

A gazdaság szerkezete

A gazdáság működtetését (a gazdálkodást) két részének szerves egysége határozza meg:

-  az élettér, amely a gazdálkodás színtere, a gazdálkodás alapfeltételeinek meghatározója – alapvetően a földrajzi terület,

-  az ember, aki lelki, szellemi és anyagi értéket teremt, őriz és használ.

Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó (dinamikus) része pedig az ember.

Az egy gazdaságban élő emberek döntik el – egyéni jellemzőik által csoportokat (társadalmi csoportokat) alakítva ki -, hogy életterüket hogyan használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra.

A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós táblában (mátrixban) foglalható össze:

Az iránymutatás a társadalmi csoportokon (vagy – diktatúrában - egy társadalmi csoporton) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát.

A gazdaság szabályrendszere

Az iránymutatás határozza meg a társadalom együttélési szabályait (a jogrendszert), vagyis azt, hogy az ember hogyan alakítja ki gazdálkodását, a családtól az államig.

Ebből eredően a jogrendszer szintjei a következők: a szabályozás vezérelve az iránymutatás, amely egy korszak fejlettségnek megfelelő irányelv-rendszert jelöl ki, és az azt megvalósító mindennapi élet együttélését meghatározó szabályozásban válik az irányítás-vezetés gyakorlati eszközévé.

A magyar nyelv kifejezi ezeket a szinteket: Alkotmánynak nevezi az iránymutatást (az alkotó alkotásának használatára vonatkozó alapszabályokat), Alaptörvénynek az irányelveket és törvénynek a mindennapi élet együttműködési szabályait.

A gazdálkodást meghatározó iránymutatás dönti el, hogy önellátó szabadságot ad-e az államnak, és a kötelességek és jogok egységében megmutatkozó szabadságot ad-e az embernek, vagy elvonja azt az államtól és az embertől egyaránt a szabadság jogát. 

Amennyiben az iránymutatás a föld egészét és annak részeit (földrészeket, országokat) a teremtés, megőrzés, használat hármas egységében működteti, akkor érvényesül a gazdaság minden élő és élettelen alkotóelemének szabadsága.

Amennyiben az iránymutatás megbontja az eredendő hármas egységet, akkor a gazdaság minden szintje elveszíti önállóságát, ezzel megszűnik az alkotórészek szabadsága, ami a szeretettel megvalósuló természetes életmódot jelent.

A megbontott hármas egység azt jelenti, hogy az iránymutatással egy társadalmi csoport saját érdekeinek rendeli alá a gazdaságot, és ezzel elveszi a többi társadalmi csoport természetes gazdálkodáshoz való jogát.

Ez a természetellenesség kihat az emberiség életterének minőségére is, hiszen – mint a jelenlegi válság is mutatja – az értékek őrzése alárendelődik az életfeltételt biztosító z termelésnek (ami a teremtés helyébe lép) és a használatnak.

A szabadságától megfosztott államok kiszolgáltatottak, ezért össze lehet vonni azokat egy szövetségi államba (föderációba), ahol a gazdaság irányításának alulról épülő természetes szintjei helyébe lép a felülről leosztó, diktatórikus irányítási-vezetési rendszer. 

A szabadságukat megőrző államok az önellátás által meghatározott igény-lehetőség összhang megteremtésre államszövetséget (konföderációt) hoznak létre.

3. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetellenes mátrix-elmélet

Az ezeregyszáz év alatt hadsereggel kiépített gyarmatbirodalom gazdasági politikáját ideologizálta meg Paul Samuelsen 1970-ben a megbomlott hármas egységet magyarázó mátrix-elmélettel, amelyben a gazdaság iránymutatását a dinamikus (változó) elem fölé helyezett, értékközvetítőből értékteremtővé torzított pénz uralma gyakorolja.

Simon Peresz fejtette ki ezt hírhedt, 2007. október 10-i beszédében: „manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni… Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát”.

Nem a szerves egységben élő emberiséget tette meg iránymutatása közvetítőjének, hanem egy társadalmi csoportot, azt, amelyik alkalmas arra, hogy helytartója legyen a természetellenes gondolkodási módnak.

Ezzel meghamisította a mátrix valódi felépítését:

Az embertől elvette azt a jogot, hogy önmaga gazdája legyen. Természetes életterével együtt kiszolgáltatottá tette, és eladható áruként megfosztotta lelki, szellemi és anyagi értékek teremtésének, őrzésének és használatának jogától.

Az „Ember” helyébe a befektetők nyereséget termelő kínálat-monopóliuma lépett, az „Élettér” helyébe az a karantén, amelyben a kereslet manipulációjának elfogadására idomított rabszolgák termelnek és fogyasztanak.

A változó elemeket nem az emberiség alkotja, amely önmaga igényeinek kielégítésére lehetőségeket határoz meg az állandó élettér adottságai szerint, hanem egy, önmagát kiválasztottnak nevező embercsoport tagjai, akik önmaguk érdekeinek megfelelő termék- és szolgáltatás kínálatot erőszakolnak a kirekesztettekre.

Az állandó elemek nem az igényeket kielégíteni képes lehetőségek alapját jelentik, hanem a kirekesztett emberek és kordába terelt életterük önmaguk elleni terroreszközeit.

A kínálat-monopólium kialakulása kínálat-diktatúrát hozott létre, amely azt jelenti, hogy a samuelseni mátrix-rendszer a kínálat által manipulált kereslet elvét képviseli.

Az a gazdasági irányítási rendszer, amely a világválságot előidézte, szövetségi államként (föderációként) automatikusan vészhelyzetbe sodorta a szabadságuktól megfosztott államokat, és az azokban élő embereket.

Mi ezt az Európai Unió tagjaiként szenvedtük, szenvedjük el.

A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió

A föderáció elveszi a tagállamok legfontosabb függetlenségi jogait, ténylegesen szövetségi államként működik.

Választási rendszere a választók megtévesztésével létrejött, a diktatúra helytartóságaként működő képviseleti- törvényhozói rendszert alakít ki. A pártrendszer lényege a megosztottság fenntartása.

A választáson induló pártok a liberális-kapitalista gondolkodási módot fogalmazzák meg, súlyponteltolódással, támogatóik kívánsága szerinti ígéretlistát összeállítva, amelyet – természetesen – hatalomgyakorlási helyzetbe kerülve nem teljesítenek.

Az irányítási feladatokat a föderáció vezető testülete végzi (az EU esetében az Európai Bizottság), amely döntései kötelező érvényűek a tagállamokra.

A végrehajtás a tagállamok törvényhozó és hatalomgyakorló szervei kezében van, amelyek a föderáció vezetésének irányítása szerint lebontják a települések, állampolgárok és szervezetek részére a feladatokat.

A vagyonnövelés a „befektetők” (a bankok és a multinacionális cégek) érdekeinek kiszolgálása érdekében történik. Ennek megfelelően az államok kiszolgálják az idegen érdeket képviselő gazdaságot. 

Összefoglalva: a föderáció központosított hatalomgyakorlás, amely a hatalomgyakorlás eszközeinek összevonásával (integrálásával) a felülről leosztott feladatokon keresztül működik.

4. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetes mátrix-elmélet

A természetes mátrix-elmélet alapját Kmetty Károly 1926-ban megjelent alkotmányjogi tankönyve tartalmazza: „A Szent Korona testének két része van: a terület és az ember.”

Ezért mondható, hogy a természetes mátrix-elméletet a Szent Korona Értékrend jelenti, amelyben az állandó (statikus) elem a terület, amely településekből felépülő elidegeníthetetlen egység, a változó elem pedig a társadalmi csoportokból alkotott szerves egységben élő ember.

Lényege, hogy az irányítás-vezetés a mátrix oszlopainak és sorainak találkozási pontjain keresztül működik.

Minden döntés visszacsatol az illetékes vezetőhöz (a választók érintett csoportjához).

Amennyiben egy adott helyzetben nem azonos az állandó és változó érdek szerinti döntés, akkor kell a közös vezetőnek (népakaratnak) beavatkozni.

Ennek egyenes következménye, hogy az elöljáró és képviselő megválasztásától haláláig terjedő időszakban mindaddig betölti ezt a tisztséget, amíg

- egészségi állapota miatt le nem kell mondania,

- önként le nem mond, vagy

- a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt vissza nem hívják.

A visszahívás következményei a történelem során egyaránt súlyosak, de különbözőek voltak, tekintettel arra, hogy a képviselői tisztség elvesztésének oka a választók (kivetítve: a Haza) elárulása. Hagyományainkban ez így érvényesült: ha a bíró, vagy a kapitány elvesztíti a bizalmat, leteszik: karddal, száműzetéssel, vagy szolgává alázással. (Kézai Simon után)

A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország

A Gondoskodó Magyarország adja „a mintát az emberi életre” (Németh László).

A Szent Korona Értékrend szerinti természetes mátrix-elmélet

-  hatalomgyakorlásának szabályozását „Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény” tartalmazza (https://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.doc, https://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf)

-  az elöljárók és képviselők választásának szabályozása a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényben” szerepel (https://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.doc, https://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf).

A Szent Korona Értékrend szerinti Európai Konföderáció természetes mátrix-elméletet vagyis a gondolkodási mód minta (paradigma) váltással az Európai Uniót felváltó Európai Konföderáció Teremtő iránymutatására (Alkotmányára) épülő Irányelvek (Alaptörvény) leírása „Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezetben” olvasható

(magyarul: https://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacio.doc, https://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacio.pdf,

angolul: „Treaty Project of the European Confederation” - https://nemzetiegyseg.com/EUKonfoderacioangol.doc, https://nemzetiegyseg.com/EUKonfoderacioangol.pdf,

németül: „Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes” - https://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacionemet.doc, https://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacionemet.pdf)

Az Európai Konföderációhoz vezető mintafogadás előkészítésének eszköze az EU-no-EK-yes” honlap https://eu-no-ek-yes.com/.