A Gondoskodó Magyarország szabályrendszere (jogrendszere)

(https://www.videocontrolpanel.net/vmail.aspx?t=R&l=14972033&d=516585C4-F817-4EFF-AE8A-536AA6EB4995)

 

I. Alapértelmezések

 

A jogrendszer a logika és a jog egységére épül.

 

1.       Logikai rész

          Az arisztotelészi hármas kérdésre adott válasz:

 

a./   Miért?

       Magyarország szabadságáért – Szabadság alkotmánya

 

b./   Mit?

       A szabadság feltételeinek biztosításával – Alaptörvény

 

c./   Hogyan?

-    A kettős egységű hatalomgyakorlással – 1. főtörvény

-    A néphatalom érvényesítésével – 2. főtörvény

-    A nemzeti önbecsülés és önazonosságtudat folyamatos életben tartásával – 3. főtörvény

 

2.       Jogi rész

          A jelenlegi alkotmányos és jogalkalmazási válság megoldását a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása jelenti, és erre, mint alapmintára (paradigmára) épülve kell létrehozni a jogrendszert.

A jog rendszerét rendszerelemek alkotják, amelyek egymással logikai, jogi és tárgykör szerinti kapcsolatban vannak.

A rendszerszemléletnek megfelelően kell a jogrendszer különböző szintjeit nevükben is különbözőképpen jelölni.

Az alapminta által meghatározott gondolkodási mód váltás (paradigmaváltás) néhány következménye:

 

a./   A törvények (a társadalmi együttélés részletes szabályai) egymással alá-fölérendeltségi viszonyban vannak, ezért „főtörvény” és „résztörvény” a megnevezésük.

 

b./   A jogszabályok alkotása zárt logikai rendszerben történik, a döntési helyzet kialakulásától a határozathozatalig.

       A közérdekű adatok megismerése és az alapján történő döntési helyzet felismerés – ennek következtében jogszabályalkotás kezdeményezése például népszavazás eredményeként – minden ember alapjoga.

 

c./   Mivel a nemzetközi szerződések a jogrendszer részei, azok hatályba léptetése, vagy megerősítése a jogszabály-alkotási folyamatnak megfelelő.

 

d./   A magyar nyelv használata kizárólagos minden jogszabály esetén. Amennyiben a jogalkotás folyamatában részt vevők úgy döntenek, a magyar kifejezés mellett zárójelben az idegen kifejezést is alkalmazni lehet.

 

2.1     A Szabadság Alkotmánya a Szent Korona Értékrend logikai rendszerének alapja, Magyarország és az egyetemes magyarság szabadságát, annak feltételeit és védelmének eszközeit határozza meg.

2.2     Az Alaptörvény azokat az irányelveket tartalmazza, amelyek

a./   a szabadság lelki-, szellemi- és anyagi feltételeit biztosítják és

b./   meghatározzák azokat az eszközöket, amelyek a szabadság és feltételei megvédéséhez szükségesek.

 

2.3     „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény a kettős egységű hatalomgyakorlást határozza meg.

A „kettős egységű hatalomgyakorlás” is az új alapminta (Szent Korona értékrend) által kiváltott gondolkodási mód váltás következménye, és azt jelenti, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás, vagyis az irányítás és a végrehajtás egymással örök kapcsolatban álló, ezáltal egymást kiegészítő egység. (Ez az alapja a Szent Korona Önigazgatási rendszerének, amelynek gyenge másolata a samuelseni „Mátrix elvű” irányítási rendszer.)

Ebből a gondolkodási mód váltásból ered néhány jellemző következmény:

 

a./   Az állampolgárság több minőséget jelent:

-    a Szent Korona tagjai (államalapító és államalkotó nemzetek) minden jogot gyakorolnak, és minden kötelezettséget viselnek,

-    a Magyarországon vendégjoggal élők és a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok nem vehetnek részt az államhatalom gyakorlásában, ezért nem rendelkeznek a választás és választhatóság jogával.

 

b./   Az államhatalom gyakorlásának első számú letéteményese a közvetlen népakarat, amely az államirányítási és a végrehajtó szervezeteket választja és azok tevékenységét állandó ellenőrzése alatt tartja, gyakorolja a bármikor történő beavatkozás jogát abban az esetben, ha az irányítás vagy a végrehajtás megsérti a Szent Korona értékrendjét.

 

c./   Az elöljáró (eddigi szóhasználat szerint: közhatalom gyakorló) minden szinten teljes egyszemélyi felelősséggel tartozik tevékenységéért, hivatalát kötött megbízatással gyakorolja, vagyis az őt megválasztók akarata visszahívhatja tisztségéből, és a választók érdekeinek megsértése hazaárulásnak minősül.

Ennek az a feltétele, hogy a közérdekű adatok megismerési joga gyakorlásának feltételeit az elöljárók a Szent Korona minden tagja számára biztosítsák. Amennyiben valamilyen államérdek érvényesítése azt kívánja, hogy egyes adatokat rövid ideig titkosítani kell, az általa érintett tárgykörben a jogalkotás a titkosítás idejére felfüggesztődik.

 

2.4     A „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény jellemzője, hogy

 

a./   egy alapválasztás van, amikor a legfőbb elöljáró testületeket és elöljárókat megválasztják a Szent Korona tagjai,

 

b./   a választás nem pártrendszerben, hanem a népakarat befolyás nélküli megnyilvánulásával történik,

 

c./   a népakarat közvetlen gyakorlása népszavazással és a jogalkotási, igazgatási és végrehajtási feladatok közvetlen ellenőrzésével, ez alapján döntésbefolyásoló beavatkozással történik, ennek megfelelően a népakarat megnyilvánulásának semmilyen korlátja nincs.

 

2.5     A „Magyarország jelképeiről és ünnepekről” szóló 3. főtörvény

 

a./   kötelezővé teszi Magyarország jelképeinek használatát minden elöljáróság részére,

 

b./   lehetővé teszi mindenki számára a Szent Korona jelképeinek használatát,

 

a nemzeti önbecsülés és önazonosságtudat erősítése céljából.

 

II. A szabályozási rendszer logikai és jogi egysége

 

A társadalom szerves egységként működését szabályozza a jogrendszer, a Gondoskodó Magyarország mátrix-rendszeréből eredő alá- fölé- illetve mellérendelési követelmények szerint:

 

A Gondoskodó Magyarország jogrendszerének felépítése:

 

Alkotmány

Alaptörvény

Alaptörvény szintű főtörvény

Nemzetközi szerződés

Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről

A családról

Az állam vezetéséről

A településekről és társadalmi csoportokról

A vallásról és művelődésügyről

Az egészségről

A gazdaságról

A természetkapcsolatról

A büntetésről

A külkapcsolatokról

A nemzetvédelemről

Az államháztartásról

Résztörvények

Résztörvények, önkormányzati rendeletek

Résztörvények

Kormány-rendelet

Rész-törvények

Jogszabály végrehajtási utasítás

Miniszteri rendelet

Jogszabály végrehajtási utasítás

Jogszabály végrehajtási utasítás

III. Alkotmány

 

1.    Az Alkotmányról

 

Nyilvánvaló, hogy a Teremtő (Alkotó) akaratának (Alkotmányának) érvényesítése létérdeke az emberiségnek.

 

A társadalmi együttélés rendszere a Föld egészére vonatkozóan ugyanazon alapon áll. Ez az alap biztosítja, hogy az Alkotás az Alkotó (Teremtő) szándéka szerinti célt szolgálva fejlődjön, amit a működést meghatározó Alkotmány foglal magában.

 

Ez a cél a különböző közösségek (családok, települések, országok, földrészek) összehangolt fejlődése a szabadság érvényesülésével, amelyet - a fejlődés folyamatosságát (atyai eleink hagyományát) a minden teremtményre minden teremtmény által gyakorolt együvé-tartozás nyitottságával - a szeretet biztosít.

 

Ennek megfelelően az Alkotmány a közösség (Földrész, állam) és az azon élő emberek szabadságát jelenti, biztosítva annak tulajdon- és birtokszerzési, valamint jogi feltételeit, továbbá kötelezővé téve annak megvédését.

 

A Teremtő (Alkotó) az anyagi világ akarata szerinti uralásának és formálásának gondolkodási módját (paradigmáját) a Szent Koronával adta át az embernek.

 

A különböző nemzetek kultúráinak összehangolt érvényesüléseként természeti és életfeltétel-biztosítási (ökológiai és ökonómiai) egységet alkotó területen élő emberek érdekközössége, az állam akkor működik a Teremtő célja szerint, ha társadalmi kapcsolatrendszerének alapjaként elfogadja és alkalmazza az Alkotmányt.

 

Egy-egy államban érvényesülő gondolkodási mód alapját tehát akkor lehet az állam Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott közösség hagyományainak folyamatosságában.

 

Ugyanígy egy Földrészen érvényesülő gondolkodási módot akkor lehet a Földrész Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott Földrész hagyományainak folyamatosságában.

 

Ezért minden állam és minden Földrész Alkotmányossága arra a hagyományra épül, amely az Alkotó céljával azonos, ezért nem történelmi, hanem gondolkodási mód (paradigma) szerinti folyamatosságot jelent az Alkotmány jogfolytonossága.

 

Az a tény, hogy a Teremtő (Alkotó) célját a magyarság őrizte meg a Szent Korona örökségében, azt jelenti, hogy az Istenszülő feladatából részesültünk azzal, hogy a Szent Korona Értékrenddel megteremtett állammal mintát adjuk az emberiségnek az emberi életre. (Magyar Küldetés).

 

 

 

 

2.    Az Alkotmány logikai és jogi iránymutatása

 

A Gondoskodó Magyarország társadalmi együttműködésének általános iránymutatását a Szabadság Alkotmánya tartalmazza

 

2.1  A Szabadság Alkotmányának logikai iránymutatása

 

       Az állam és az ember örök és elidegeníthetetlen szabadságát, annak feltételeit, valamint a szabadság és a szabadság feltételeinek védelmét határozza meg:

(A Szabadság Alkotmányának rövid változata)

 

1. §

(1)    Magyarország örökké szabad.

2. §

 

(1)    A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

 

(2)    A Szent Korona tagja:

a./     az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./     az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek

 

3. §

 

(1)    Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak.

 

(2)    A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:

a.)     Nem semmisítheti meg a birtokot.

b.)    Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.

c.)     Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.

 

4. §

 

(1)    Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

 

5. §

 

(1)    Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

 

(2)    A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:

a./    az állam szabadságának,

b./    a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,

c./    a birtoklás szabályának,

d./    a vendégjog szabályainak,

e./    a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok

megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

2.2  A Szabadság Alkotmányának jogi (a jogrendszer szerkezetét meghatározó) iránymutatása (idézetek a teljes Szabadság Alkotmányából):

 

6. §

Alaptörvény

 

(1)  Magyarország Szabadság Alkotmányának egy történelmi időszakra vonatkozó irányelveit határozza meg az Alaptörvény.

 

(2)  Alaptörvény alkotási alapelvek

 

a./  Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása a Szent Korona minden tagja számára.

 

b./  Jogok és kötelezettségek összhangja.

 

c./  A Krisztust követő istenhívő értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).

 

d./  Az önkormányzatiság és ebből eredően a népuralom és a sorsközösség vállalás érvényesítése.

 

e./  A szerves egységként működő, Gondoskodó Magyarország létrehozása, működtetése és védelme.

 

Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg 

 

-     a bölcseleti (filozófiai) alapot - kiemelten az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás, vagy - az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás üzletté alakítása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás;

 

-     politikai alapot - kiemelten az önkormányzatiságon alapuló népuralom (demokrácia) és sorsközösség vállalás (szolidaritás) alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló, az igazságot annak egy részével helyettesítő demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben;

 

-     gazdasági alapot - kiemelten: az ország termelőeszközei tulajdon- és birtokjogának védelme bármilyen önkényuralmi (diktatórikus) megszerzési kísérlettel - pl. az ország „magánosítás” (privatizáció) néven történő kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások hátrányos megkülönböztetésének (negatív diszkriminációjának) büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és megvesztegetéssel (korrupcióval) törvénytelen (illegális) gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma.

 

(3)  Az Első Alaptörvényt Magyarország Szabadság Alkotmányának hatályba léptetése napján, az után lépteti hatályba az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés.

 

(4)  Az Alaptörvényt Nemzetgyűlés módosíthatja.

 

7. §

Alaptörvény szintű főtörvények

 

(1)  Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés lépteti hatályba az alábbi, Alaptörvény szintű főtörvényeket:

 

a./  „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényt,

 

b./  „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényt,

 

c./  „Magyarország jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvényt.

 

(2)  Az Alaptörvény szintű főtörvényeket csak Nemzetgyűlés módosíthatja.

 

8. §

Egyéb jogszabályok

 

Az Alaptörvény irányelvei alapján az Alaptörvényben meghatározott, az államhatalmat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény szerint gyakorló személyek és szervezetek jogosultak jogszabályokat alkotni, módosítani és hatályán kívül helyezni.

 

IV.  Alaptörvény

 

1.    Az Alaptörvény helye a jogrendszerben

 

       Az Alaptörvény az Alkotmányon alapulva, a jelen történelmi korszakra vonatkozó irányelvekkel megadja a keretet a diktatúrától megszabadult ország és a Szent Korona minden tagja számára ahhoz, hogy a krisztusi béke és szeretet alapján, a szerves egységként működő társadalomban élésre, a Szabadság Alkotmánya 6. §-ában meghatározott iránymutatás szerint.

 

2.    Az Alaptörvény logikai és jogi (a jogrendszer szerkezetét meghatározó) irányelvei

 

2.1  Az Alaptörvény logikai irányelvei

 

       Az Alaptörvény a mindenkori történelmi időszakra határozza meg a Szabadság Alkotmánya iránymutatásainak figyelembe vételével azokat az irányelveket, amelyek biztosítják, hogy a társadalom a Szent Korona Értékrend szerint szerves egységben éljen.

 

       Az Alaptörvény a Szabadság Alkotmánya szerkezetét követi logikai felépítésében:

 

ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya

1. §-ának irányelvei

A. fejezet Általános rendelkezések

I. szakasz Alapvető rendelkezések

II. szakasz A hatalomgyakorlás

III. szakasz Magyarország szerves egységben él a világ államaival és nemzeteivel            

MÁSODIK RÉSZ A Szent Korona tagok szabadsága –

A Szabadság Alkotmánya 2. §-ának irányelvei

A. fejezet A Szent Korona tagok szabadságjogai

I. szakasz Alapvető emberi jogok

1. alszakasz Általános rendelkezések

2. alszakasz Az életfeltételekhez való jog

II. szakasz A kötelezettségek teljesítésének arányában megillető jogok

III. szakasz Az igazságszolgáltatáshoz való jog

B. fejezet A Szent Korona tagjai szabadságának feltételei

I. szakasz Általános rendelkezések

II. szakasz A Szent Korona alkotóelemei

1. alszakasz Település

2. alszakasz Társadalmi csoportok a magyar társadalomban

HARMADIK RÉSZ A szabadság feltételei –

A Szabadság Alkotmánya III. fejezetének irányelvei

A. fejezet Általános rendelkezések

I. szakasz Átfogó szabályozás

II. szakasz A jogok és kötelezettségek összhangja

III. szakasz Tulajdon

IV. szakasz Birtok                                                                                        

B. fejezet Minden birtoklás gyökere a Szent Korona –

A Szabadság Alkotmánya 3. §-ának irányelvei

I. szakasz Gazdaság

II. szakasz A gazdaság fő részei

1. alszakasz Mezőgazdaság és mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar

2. alszakasz Ipar

3. alszakasz Szolgáltatás

4. alszakasz Idegenforgalom

5. alszakasz Kereskedelem

6. alszakasz Szállítás                                                                                     

C. fejezet Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja –

Szabadság Alkotmányának 4. §-ának irányelvei

I. szakasz Általános rendelkezések

II. szakasz Az államháztartás                                                                                              

1. alszakasz Általános rendelkezések

2. alszakasz A pénzrendszer

3. alszakasz A Magyar Nemzeti Bank                                                          

NEGYEDIK RÉSZ A szabadság védelme - A Szabadság Alkotmánya

5. §-ának irányelvei

I. szakasz Általános rendelkezések                                                               

II. szakasz Magyarország belbiztonsága

III. szakasz Honvédelem

IV. szakasz A nemzetbiztonsági szolgálatok                                                

V. szakasz Rendkívüli helyzetek                                                                  

 

2.2  Az Alaptörvény jogi (a jogrendszer szerkezetét meghatározó) irányelvei

 

       Az állam Szent Korona Értékrend szerinti mátrixnak megfelelően a területén élő emberek érdek- és értékvédő szervezete, így a társadalmi együttélés szabályozása az állam szabadságjogához tartozik, ezért a Szabadság Alkotmányának 1. §-ban meghatározott iránymutatás alapján kidolgozott gyakorlati irányelvnek az állam szabadságát kell biztosítania.  

Ilyenek a jogalkotásra vonatkozó szabályok, amelyeket az Alaptörvény szerkezetében részletesen idézek.

      

       Az Alaptörvény szerkezete:

 

ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. §-ának irányelvei

B. fejezet Jogalkotás                                                                                   

I. szakasz Általános rendelkezések

II. szakasz A jogrendszer felépítése

 

9. §

 

(1)  A jogrendszer a társadalmi együttélés szabályainak jogi megfogalmazása, feltételeinek meghatározása.

      A jogrendszer egymással alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyban álló jogszabályokból álló rendszer.

 

(2)  A jogszabályok alá- fölérendeltségi rendszere:

 

a./  Az Alkotmány

b./  Az Alaptörvény

c./  Törvények

 

Törvénytípusok a jogrendszer alá-fölérendeltségi (hierarchikus) rendszerében:

 

- Alaptörvény szintű főtörvény

- Főtörvény

- Résztörvény

 

d./  Törvény végrehajtási utasítása

e./  Kormányrendelet

f./   Miniszteri rendelet

g./  Önkormányzati rendelet

h./  Országvédelmi terv, és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet

i./   Nemzetközi szerződés

 

(3)  A jogrendszer felépítésének áttekintő tábláját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

 

(4)  Az „Átmenetről” szóló jogszabályok

Az átmeneti jogszabályok tárgyköreit az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés határozza meg.

 

III. szakasz A jogszabályalkotás folyamata

 

10. §

Általános rendelkezések

 

(1)  A jogszabályalkotás a társadalmi együttélés szabályainak jogi megfogalmazása.

 

(2)  A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el.

 

(3)  A jogszabályalkotás

a./  hatályban lévő jogszabály módosítását,

b./  hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását,

c./  új jogszabály alkotását

jelenti.

 

(4)  A jogszabályalkotás folyamatának részei:

 

a./  Jogszabályalkotás kezdeményezése,

b./  Jogszabály tervezet elkészítése és előterjesztése

c./  Jogszabály elfogadása

d./  Jogszabály elfogadás ellenőrzése

e./  Jogszabály hatályba léptetése

f./   Jogszabály kihirdetése

 

(5)  A jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg hátrányosabb kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé.

 

(6)  Az (5) bekezdés nem vonatkozik a 10. § (2) bekezdésében meghatározott, a 9. § (4) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezésekre.

 

(7)  Az Alaptörvény és az Alaptörvény szintű főtörvény az Alkotmánnyal, Alaptörvény az Alaptörvény szintű főtörvénnyel, más jogszabály az Alaptörvénnyel és az Alaptörvény szintű főtörvénnyel, rendelet a törvénnyel, miniszteri rendelet a kormányrendelettel, önkormányzati rendelet a kormányrendelettel és a miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes.

 

(8)  A jogszabályt a kellő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni.

 

(9)  A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény állapítja meg.

 

(10) A jogszabályalkotás folyamatának áttekintő tábláját a 2. sz. melléklet tartalmazza.

 

11. §

Döntési helyzet

 

(1)  Döntési helyzet alakul ki, ha a jogrendszer egésze, illetve egy vagy több tárgykör jogszabálya vagy jogszabályai nem elégítik ki a társadalmi együttélés érvényesülésének feltételeit.

 

(2)  A döntési helyzet a jogrendszer egészét érinti, ha a jogrendszernek nincs hatályos alapja (Alkotmánya) a jogrendszer működése alkotmányellenes.

      Ebben az esetben átfogó jogalkotási folyamatra van szükség, amelyben a döntési helyzetet eredményező jogrendszer egészét hatályon kívül kell helyezni, hatályba kell léptetni a Szabadság Alkotmányát, el kell készíteni az Első Alaptörvényt, az Alaptörvény típusú főtörvényeket és ezekre épülve kell a jogrendszer alacsonyabb szintű részeit.

      Annak elkerülésére, hogy Magyarország törvényen kívüli (ex lex) helyzetbe kerüljön, átmeneti rendelkezéseket kell életbe léptetni.

 

(3)  A döntési helyzet egy vagy több tárgykört (de nem a jogrendszer egészét) érinti, ha a társadalmi együttélés feltételei az érintett tárgykörben vagy tárgykörökben megváltoznak.

      Ebben az esetben a tárgykörre (tárgykörökre) vonatkozóan kell lefolytatni a jogszabályalkotás eljárását.

 

IV. szakasz Az Alkotmány

V. szakasz Az Alaptörvény

VI. szakasz A törvények                                                                               

 

ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések

Általános rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

Hatályukat vesztő jogszabályok

Az Alaptörvény végrehajtása

 

1. sz. melléklet A jogrendszer felépítése (ld. II. A szabályozási rendszer logikai és jogi egysége)

2. sz. melléklet Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája:

 

Alkotmány

 

	Kezdeményező	Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése	Elfogadó	Döntéshozó	Ellenőrző
Alaptörvény	Alkotmány, Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés	Magyarország elnöke	Nemzetgyűlés	Magyarország elnöke	Nemzeti Tanács
Alaptörvény szintű főtörvény	Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés	Magyarország elnöke	Nemzetgyűlés	Magyarország elnöke	Nemzeti Tanács
Főtörvény	Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés	Országgyűlés Felsőházának Elnöke	Országgyűlés alsóháza	Magyarország miniszterelnöke	Nemzeti Tanács
Résztörvény	Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés	Országgyűlés Felsőházának Elnöke	Országgyűlés alsóháza	Magyarország miniszterelnöke	Nemzeti Tanács
Jogszabály végrehajtási utasítása	Kormány	Miniszter	Országgyűlés alsóháza	Miniszter	Nemzeti Tanács
Kormányrendelet	Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés	Magyarország miniszterelnöke	Kormány	Magyarország miniszterelnöke	Nemzeti Tanács
Miniszteri rendelet	Kormány	Miniszter	Kormány	Miniszter	Nemzeti Tanács
Települési önkormányzati rendelet	Önkormányzat, Népi kezdeményezés	Polgármester	Települési Önkormányzat	Polgármester	Nemzeti Tanács
Társadalmi csoport önkormányzati rendelete	Önkormányzat, Népi kezdeményezés	Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke	Társadalmi csoport Önkormányzata	Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke	Nemzeti Tanács
Országvédelmi terv	Nemzeti Tanács	Honvédelmi Tanács	Nemzetgyűlés	Magyarország elnöke	Nemzeti Tanács
Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet	Nemzeti Tanács	Honvédelmi Tanács	Nemzetgyűlés	Magyarország elnöke	Nemzeti Tanács
Nemzetközi szerződés	Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés	Magyarország elnöke	Nemzetgyűlés	Magyarország elnöke	Nemzeti Tanács

 

V.   Alaptörvény szintű főtörvények

 

Az Alkotmány határozza meg a alaptörvény szintű főtörvényeket, az Alaptörvény pedig annak a döntési folyamatnak a sarkalatos pontjait, amelyek azokhoz kötődnek.

 

22. §

Alaptörvény szintű főtörvények

 

(1)     Alaptörvény szintű főtörvény címét, tárgykörét és célját az Alkotmány határozza meg.

 

(2)     Alaptörvény szintű főtörvények:

 

a./   „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény,

 

b./   „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvény,

 

c./   az „Állami jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvény.

 

(3)     A döntési helyzetet a főtörvény tárgykörébe tartozó társadalmi együttélés feltételeinek változása jelenti.

 

(4)     A döntéselőkészítést a Szent Korona Szolgálatot az Alkotmány értelmezésével teljesítő személyek irányelvekre tett javaslata alapján társadalmi közmegegyezés adja népi kezdeményezésként.

 

(5)     A hatályba léptetést Magyarország elnöke végzi.

 

 

1.   Hatalomgyakorlási főtörvény

 

      „A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere” c. rész foglalkozik a főtörvénnyel részletesen.

 

2.   Választási főtörvény

 

      „A Gondoskodó Magyarország választási rendszere” c. rész foglalkozik a főtörvénnyel részletesen.

 

3.   Jelkép és ünnep törvény

 

A „Magyarország jelképeiről és ünnepekről” szóló 3. főtörvény

 

a./  kötelezővé teszi Magyarország jelképeinek használatát minden elöljáróság részére,

 

b./  lehetővé teszi mindenki számára a Szent Korona jelképeinek használatát,

 

a nemzeti önbecsülés és önazonosságtudat erősítése céljából.

 

A főtörvény szerkezete (és néhány jellemző szakasz:

 

I. szakasz Általános rendelkezés                                                                 

II. szakasz Magyarország himnusza

III. szakasz Magyarország nemzeti ünnepei

 

3. §

 

(1)  Istenszülő ünnepe, Újév - január 1-e,

(2)  Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emléke - március 15-e,

(3)  Húsvét vasárnap és hétfő - A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap és azt követő hétfő

(4)  Pünkösd vasárnap és hétfő - Pünkösdvasárnap mindig május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét utáni 50. napra.

(5)  A 907-es Pozsonyi csata emléke - július 4-e,

(6)  Nagyboldogasszony napja,- augusztus 15-e,

(7)  A kenyér ünnepe, Szent István király emléke - augusztus 20-a,

(8)  Az 1956. évi forradalom és szabadságharc emléke - október 23-a,

(9)  Karácsony – december 25-26.

 

IV. szakasz Magyarország jelképei

 

4. §

 

(1)  Magyarország címerének alapja ezüstszínű kör, melyet Boldogasszony csillagkoszorúja övezi, amely 12 aranyszínű, nyolcágú csillagból áll. Az ezüst kör közepén a Szent Korona nyugszik.

(2)  A Magyarország zászlajának alapját az Árpád sávos ősi zászló képezi, amely felülről lefelé egymást követő négy vörös és négy ezüst, egyenlő szélességű sávból áll, oly módon, hogy a felső sáv vörös színű. Az alap közepében egy ezüst kör helyezkedik el, felülről az első ezüst sáv közepétől alulról az első vörös sáv közepéig terjedően. Az ezüst kört Boldogasszony csillagkoszorúja övezi, amely 12 aranyszínű, nyolcágú csillagból áll. Az ezüst kör közepén a Szent Korona nyugszik.

 

V. szakasz A jelképek használata

Címer

A zászló és a lobogó

Magyarország Szabadság Alkotmányának rövidített szövege

VI. szakasz A Magyarországra utaló elnevezés használata                      

VII. szakasz Nemzeti jelképek használata nemzetközi rendezvényeken

VIII. szakasz Egyéb rendelkezések

IX. szakasz Átmeneti rendelkezések                                                           

X. szakasz Hatálybalépés

VI. Főtörvények

 

Az Alaptörvény határozza meg a főtörvényeket, valamint annak a döntési folyamatnak a sarkalatos pontjait, amelyek a főtörvényekhez kötődnek.

 

23. §

Alaptörvényben meghatározott főtörvények

 

(1)     A döntési helyzetet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés főtörvényt érintő Alaptörvény változtatása jelenti.

 

(2)     A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.

 

(3)     A döntés helye az Országgyűlés. 

 

(4)     A hatályba léptetést a Magyarország miniszterelnöke végzi.

 

(5)     A főtörvények:

 

a./   „Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről” szóló főtörvény

A legalapvetőbb jogszabály az Alkotmány után.

Célja: A Szent Korona egyes tagjai jogainak és kötelezettségeinek - egymással összefüggő - meghatározása, amelyek küldetésének megismerésével és teljesítésével, valamint azokkal a társadalmi csoportokkal kapcsolatosak, amelyeknek tagja.

Résztörvényei különösen a szabadság jogát és korlátozásának tárgykörérét szabályozzák.

 

b./   „A családról” szóló főtörvény

A legszentebb emberi közösséggel kapcsolatos jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: A családi funkciók (családi egység védelem, magzatvédelem, gyermekvédelem, anyavédelem és szülővédelem) feltételeinek, mint jogoknak és végrehajtásuknak, mint kötelezettségeknek a meghatározása.

Résztörvényei az egyes korcsoportokra vonatkozóan tartalmazzák a kötelezettség és jog egységét meghatározó szabályokat, különösen a következő tárgykörökben: a családszerkezet fenntartásához szükséges feltételek; a család joga és kötelezettsége; a házasságon belüli jogok és kötelezettségek és a gyermek jogai és kötelezettségei.

 

c./   „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény

Az állam, mint társadalmi csoport működésének jogi eszközeit tartalmazza.

Célja: Az államvezetés szervezetét, az állam és a Szent Korona tagjai, valamint az állam és a társadalmi csoportok kapcsolataiban az állam jogait és kötelezettségeit meghatározó szabályok. Ennek a törvénynek a feladata szabályozni az állam által a Szent Korona tagjai vagy a társadalmi csoportok hátrányára tett, jogszerűtlen intézkedéseivel kapcsolatos jóvátétel és a Szent Korona tagjait, vagy társadalmi csoportokat ért vagyonvesztéssel kapcsolatos kártérítés eseteit is.

Résztörvényei tartalmazzák az államvezetési feladatok egyedi szabályait az Alaptörvényben meghatározottak szerint, különösen a következő tárgykörökben: adatvédelmi jog; állampolgársági jog; anyanyelv hivatalos eljárásban történő használatáról szóló jog; bírósági eljárásban való érintettségi jog; bírósági meghallgatás joga; egyesülési és gyülekezési jog; idegen állampolgárok magyarországi tartózkodásának joga; jogképesség; jogegyenlőség; kérelmezési és panaszjog; kisebbségi jog; köztisztviselők, közalkalmazottak jogállása; közüzemi szolgáltatásokhoz való jog; külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogvédelme; különleges egészségügyi gondoskodás joga; lakáshoz való jog; Magyarország elhagyásának tilalma; menedékjog; menekültügyi eljárás; nemzeti vagyon növelésének joga; öröklési jog; személyhez fűződő jogok; tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek; titoktartás; tulajdon- és birtoklás joga; a véleménynyilvánítással és a sajtó szabadságával kapcsolatos jogok és kötelezettségek; vendégjog.

 

d/    „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény

Az egyes települések és társadalmi csoportok működésével, egymáshoz fűződő kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát.

Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapest kerületeire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit.

 

e./   „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény

A lelki- és szellemi esélyegyenlőség biztosításával, valamint a nemzeti vagyon lelki- és szellemi részének kezelésével összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: A Szent Korona tagjainak küldetésük megismerése és az arra történő felkészülésük során gyakorolt jogait és teljesítendő kötelezettségeit, azok feltételeit, valamint a nemzeti vagyon lelki és szellemi részének gyarapításával és megőrzésével kapcsolatos feltételeket szabályozza.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyanyelvű oktatáshoz való jog; család joga és kötelezettsége; egészségkárosító és egészségveszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás tilalma; egészségmegőrzés; gyermek jogai és kötelezettségei; hitvallás gyakorlása; művészetek és a kultúra műveléséhez való jogok és kötelezettségek; nemzeti kultúra ápolásához való jogok és kötelezettségek; nemzeti múlt megismeréséhez való jogok és kötelezettségek; nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogok és kötelezettségek; oktatási törvény; testedzéshez való jog; tudományos kutatás és alkalmazás.

 

f./    „Az egészségről” szóló főtörvény

Az egészség megőrzésének, védelmének és visszaállításának jogi eszközeit tartalmazza.

Célja: A Szent Korona tagjait, társadalmi csoportokat (benne az államot) megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a Szent Korona tagok lelki- és testi harmóniájának a biztosítását szolgálják.

Résztörvényei különösen a következő tárgykörök szabályozását tartalmazzák: egészségmegőrzés; egészségügyi ellátó intézmények; egészségügyi gondoskodó intézmények; különleges egészségügyi gondoskodás; nemi másság.

 

g./   „A gazdaságról” szóló főtörvény

Az anyagi esélyegyenlőség érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének felhasználásával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelő- és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem; mezőgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága; szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga.

 

h./   „A természetkapcsolatról” szóló főtörvény

A Szent Korona tagja, a társadalmi csoportok és környezetük közötti kölcsönhatással összefüggő jogi eszközök.

Célja: Az embert élő- és élettelen természeti környezetével szemben megillető jogait és teljesítendő kötelezettségeit, valamint természetes környezetével való szerves kapcsolatát szabályozza.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: természetes és az épített környezet megóvása; környezeti károk megelőzése.

 

i./    „A büntetésről” szóló főtörvény

A Szent Korona tagok, a társadalmi csoportok és az állam szerves egységének védelmét szolgáló jogi eszközök.

-    Az anyagi törvények meghatározzák az egyes kötelezettségekkel szembeni magatartások jellemzőit és a Világmindenség fejlődésével összefüggő súlyát, ennek megfelelően a társadalmi együttélés szabályai megsértésének következményeként közvetítik a társadalom büntetésének jellegét és mértékét meghatározó ítéletet.

Az ország kifosztói felelősségre vonásának az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályát vesztett jogrendszerben nincs alapja.

Minden olyan (bűn)cselekménnyel kapcsolatos felelősségre vonásnak lehetővé kell válnia, minden erkölcsi és anyagi vonzatával, amelyet a társadalmi együttélés szabályai megsértésével a magyar nemzet ellen, a szocialista-kommunizmus, a liberális-kapitalizmus helytartói, vagy bárki más javára követtek el.

Szigorúan kell büntetni a gazdasági bűncselekményeket, de legalább ennyire az ember lelke-, szelleme-, teste- és javai ellen tevékenységeket. Ide kell érteni például a globalista diktatúra gyarmatosító törekvései érdekében történő és a médián keresztül megvalósított lélek- és agymosást, a gyermekek (elsősorban egyéniségüket és nemzeti önazonosság-tudatukat csorbító) félrenevelését, valamint a vallási-, nemzetiségi-, vagy gazdasági okból elkövetett élet elleni bűncselekményeket.

-    Az eljárásjogi törvények a bűncselekmény felderítésének, bizonyításának, valamint az anyagi törvények által meghatározott büntetések végrehajtásának eszközeit és módját szabályozzák.

Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztő eljárásjogi jogszabályok a személyhez fűződő jogok védelmét fölé helyezik a társadalom önvédelmi érdekeinek. Ennek egyértelmű oka a globalista diktatúra kiszolgálóinak védelme abban az esetben, ha a nekik biztosított kiválasztotti jognál is többet vindikálnak maguknak.

-    A büntetés-végrehajtás alapelve az, hogy az elitéltek nem eltartottak. Az, aki kívül helyezte magát a társadalmon, mert megszegte a társadalmi együttélés szabályait, mindössze az emberi élethez fűződő jogát őrizte meg, következésképpen a büntetés-végrehajtó intézetben köteles legalább akkora értékű munkát végezni, amely a fogvatartás és az élelmezés költségeit fedezi.

 

j./    „A külkapcsolatokról” szóló főtörvény

       Magyarországnak a többi országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza meg.

       Célja: az 5. § érvényesítése a 31. § szerint, az egyenelvűség alapján.

Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerződések megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak.

 

k./   „A nemzetvédelemről” szóló főtörvény

       Magyarország belső rendjének, valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket határozza meg.

       Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: élet, testi épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bűnüldözés és bűn megelőzés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli helyzetek.

 

l./    „Az államháztartásról” szóló főtörvény

       A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg.

       Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása.

       Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák.