Örömteli helyesbítés
https://videoemail.iwowwe.com/VMail.aspx?T=E&L=15287090&D=1B8D4447-00B9-470B-B199-AEAB2A0D17DF
A „Január elsejétől hatályba lép a Lex Halasz-t tartalmazó Btk.” (https://www.videocontrolpanel.net/vmail.aspx?t=R&l=15255920&d=9BDA4645-4C29-4ABD-8D33-C16FA87E6B2A) c. videolevelemre válaszolva Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmemet arra, hogy a Lex Halászt nem a kormánypártok eredetileg előterjesztett változata szerint szavazta meg az Országgyűlés, hanem a Jobbik által „enyhített” formában, éppúgy, mint néhány jelentős szakaszt.
Örömmel teszem meg ez alapján a helyesbítést.
Hatalmas érdem – és ezt elsősorban Tamásnak tartom köszönhetőnek -, hogy vannak olyan emberek, akik a helytartótanácsban a helytartókéval ellentétes érdekeket juttatnak érvényre.
Előző levelemből kiolvasható véleménnyel ellentétben a Jobbik Btk. vitán érvényre juttatott jogszabály-alkotási munkája alapján érthetőnek és indokoltnak tartom, hogy tartózkodó szavazatokat adott és nem bojkottálta a voksolást.
Annak a hatalmas munkának az elismerése mellett, amelyet Gaudi-Nagy Tamás és a jogalkotásban a demokrácia védelmét felvállaló képviselők végeznek, néhány megjegyzést kell tennem.
Azt hittem, hogy elegendő 24 óra a parlamenti „irományok” frissítésére. Tévedtem.
A 25-én megszavazott Btk. a „Lex Halász” tompított változatát tartalmazza, ugyanis a javaslatban szereplő, pontosító fordulatokat elhagyja a végleges szöveg, vagyis a törvénybeiktatást indokoló tevékenységek kikerültek a Btk-ból (a szakasz száma is 336-ról 337-re változott).
Hasonlítsuk össze a vitára előterjesztett és az elfogadott Lex Halászt:
Az előterjesztésben ez szerepelt:
„Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás
336. §
Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján működő bíróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Az elfogadott törvényhely:
„Hatósági rendelkezés elleni uszítás
337. §
Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ez a szöveg, megfogalmazásában enyhébb, de tartalmában lehetővé teszi azt az értelmezést, ami alapján minden, eddigi tevékenységemmel összefüggő tett bűncselekménynek minősülhessen, és természetesen mindenki másnak ilyen jellegű tevékenysége is.
A nyugati civilizáció joggyakorlatában gyakran használt jogalkalmazási módszer az áttételes jogértelmezés. Ennek legjobb példája az Alaptörvényben szereplő kötelezettség azonosítása a joggyakorlással, azzal az értelmezési fordulattal, hogy a kötelezettség és a jog egymással összefüggő fogalmak. Ez azért áttételes jogértelmezés, mert két, jogrendszer szerint önálló fogalmat (amelyek kapcsolatai a jogrendszer egészében szerteágazóak) joghatásában egymást helyettesítőként kezel.
Néhány példa annak bizonyítására, hogy Lex Halásszal kapcsolatban várható a jogalkalmazás során az áttételes jogértelmezés:
Az „európai uniós jogi aktus”, vagy az Európai Bíróság, egyéb uniós hatóság tevékenysége elleni fellépés változatlanul üldözendő, hiszen ezekre belső rendelkezések adnak lehetőséget.
Az új Lex Halász az Alaptörvény és az egyéb jogszabályok elleni tevékenységeket tiltja, hiszen azok „hatósági rendelkezéseknek” minősíthetőek.
Ez a joghely nem tesz különbséget az alapján, hogy valóságnak megfelelő, vagy hamis adat-e a tett tartalma. Ez a „közérdekű adattal visszaélés” tényállásában maradt ügydöntő, ami „áttételes jogértelmezéssel” azt jelenti, hogy marad a nyilvánosságra hozható közérdekű adatok körének szűkítése a hatósági rendelkezések vonatkozásában.
A fentiek (mint cseppben a tenger) mutatják a most elfogadott Btk. - és ezen keresztül az egész jogrendszer - belső ellentmondásosságát, és azt, hogy Magyarország jogállamiságát az a szemlélet ássa alá, amely a jogalkalmazó szervezetek „függetlenségének” álcája mögé bújtatja a jogalkotás és jogalkalmazás összhangjának a hiányát.
Ez teszi elkerülhetetlenné a jogi gondolkodási mód (paradigma) váltást, az eszmei és gazdasági résszel együtt, vagyis a nyugati civilizáció gondolkodási módjának (benne jogszemléletének) felváltását az ősi civilizáció paradigmájával, benne a természetes jogszemlélettel.
Ezt a jogi paradigmaváltást „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” (https://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf) c. jogszabály-tervezet gyűjtemény rövid jogrendszer-indoklása (https://nemzetiegyseg.com/rovidindoklas.pdf) így foglalja össze:
„A jogrendszer a logika és a jog egységére épül.”
Izgalmas tárgyalások elé nézünk ennek a szemléletnek az alkalmazásával a Lex Halász alapján indított perekben.
Kelt Szegeden, 2012. Napisten havának 29. napján
Árpád sarja, Halász József