Január elsejétől hatályba lép a Lex Halasz-t tartalmazó Btk.

Január elsejétől hatályba lép a Lex Halasz-t tartalmazó Btk.

 

Január elsejétől hatályba lép a Lex Halasz-t tartalmazó Btk.

https://www.videocontrolpanel.net/vmail.aspx?t=R&l=15255920&d=9BDA4645-4C29-4ABD-8D33-C16FA87E6B2A

 

Magyarország törvényhozása 243 igen, 45 nem szavazattal 43 tartózkodás mellett elfogadta az új büntetőtörvénykönyvet, amely magában foglalja 336. szakaszként a „Lex Halászt”.

 

Igennel szavazatott az összes FIDESZ-KDNP képviselő,

nemmel az MSZP és a LMP képviselői és

tartózkodtak a szavazáson a függetlenek és a Jobbik képviselői,

kivéve Gaudi-Nagy Tamást és Balczó Zoltánt, akik nem vettek részt a szavazáson.

 

Ez azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlésben mindössze két képviselő van, aki távollétével tiltakozott az ellen, hogy a közérdekű adatok közül kivette az új Btk. a minden állampolgár alapvető érdekeit leginkább érintő adatokat.

A 336. § célja elsősorban ez, és nem a szólásszabadság általános korlátozása.

 

Olvassuk el figyelmesen:

 

„Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás

336. §

 

Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján működő bíróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

Ha megvizsgáljuk a most hatályba léptetett Btk. 336. §-szal kapcsolatban álló szakaszait, akkor egyértelművé válik, hogy a „Lex Halász” sokkal több, mint a szólásszabadság korlátozása, hiszen kiveszi a hatalom által a jogállamiság, demokrácia és függetlenség ellen elkövetett bűncselekményeket a közérdekű adatok köréből (amelyek megismerése állampolgári jog – Alaptörvény VI. cikk).

A kapcsolódó szakaszok a következők:

- „Közérdekű adattal visszaélés” (221. §[1]),

- a „Részletes indoklás”[2] érintett szakaszokra vonatkozó része, valamint

- az „Értelmezések” a nagy nyilvánosság fogalmára vonatkozó 22. pontja[3],

 

Az idézett szakaszok egyetemes következménye, hogy a jogállamiság, a demokrácia és a függetlenség ellen a hatalom által elkövetett, valóságnak megfelelő (tehát bizonyított) bűncselekmények

-     nyilvánosságra hozását büntetni rendeli, ezzel

-     nem teszi büntethetővé ugyanezen bűncselekmények nyilvánosságra hozásának elmulasztását.

 

Még egyszer, mert létmeghatározóan fontos: Az új Btk. kiterjeszti a büntethetőséget a jogállamiság, a demokrácia és a függetlenség ellen a hatalom által elkövetett bűncselekmények és ugyanezek következményei nyilvánosságra hozására egyaránt.

A büntethetőség hatálya alá vont következmények (az origo.hu megfogalmazásában):

 

-     Börtön jár a rabló gyerekeknek is

-     Büntethető, aki züllésre vesz rá egy gyereket

-     Többet adnak a nyugdíjasok kirablásáért

-     A kerítésbe áramot vezetni tilos!

-     Éjjel lelőhetik a betörőt

-     Két év jár a drogozásért

-     Az új kotyvalékokért is börtön jár

-     Kitiltással a focihuligánok ellen

-     Ugrik az ittas sofőr jogosítványa

-     Le lehet dolgozni a kisebb bűnöket.

 

_______________________________

 

Azért kell leírnom, hogy miért „Lex Halász” a Btk. 336. §-a, hogy mindenki érezze: a diktatúra fennmaradását veszélyeztető, meglévő veszélyhezet váltotta ki ezt a páratlanul nyílt diktatórikus intézkedést.

 

Az tény, hogy a 336. § fordulatai egy-egy részére vonatkozóan többen szolgáltattak okot, de a törvényhely összes fordulatának törvénybe iktatását az általam végzett tevékenységek egységben váltották ki („ihlették”).

 

Vegyük sorra a 336. § fordulatait:

 

1.   Az Alaptörvény elleni fellépés tilalmát két cselekményem váltotta ki:

 

a./  Az ősi civilizáció Szent Koronával közvetített értékrendjének iránymutatása és irányelvei alapján megfogalmaztam Magyarország és Európa történelmi alkotmányozás szerinti alapvető jogszabályainak tervezetét[4].

 

b./  Az „alkotmányozási időszakban” „Párhuzamos Alkotmányozás” címmel rendezvénysorozatot szerveztem, amelyekben bizonyítottam, hogy a történeti (ember által alkotott) alkotmányozás a diktatúra működésének alapja (kisebbségi diktatúra – királyság -, társadalmi megosztottság, föld és ember természetes egységének tagadása), szemben a történelmi (Teremtőtől eredő, hagyományok által közvetített) alkotmányozással.

A rendezvénysorozaton bizonyítottam, hogy a tervezett Alaptörvény a Lisszaboni Szerződést tekinti iránymutatásnak (Alkotmánynak), amely - tételes elemzésemmel[5] bizonyítottan - a liberális diktatúra érdekeit képviseli, következésképpen

 

a 2011. április 25-én elfogadott és 2012. január elsején hatályba lépett „Alaptörvény” voltaképpen Liberális diktátum.

 

A Liberális diktátum parlamenti elfogadásának napján, 2012. április 25-én – a „Párhuzamos Alkotmányozás” záró-rendezvényeként - Alkotmányozó Szert szerveztem a Kossuth térre, ahol közfelkiáltással elfogadtuk a Szent Korona Értékrenddel közvetített történelmi alkotmányozás szellemében a Szabadság Alkotmányát[6].

 

2.   A jogszabályalkotás és jogalkalmazás elleni fellépés tilalmát szintén két cselekedetem váltotta ki.

 

A jelenleg hatályban lévő Büntetőtörvénykönyv[7] alapján két feljelentést tettem. A tényállás alapján mindkét esetben megáll a bűncselekmény tény szerint (de facto), azonban sajátos jogértelmezéssel (illetve jogszabályi hiányossággal) azt jog szerint (de iure) értékelhetetlennek tekintették, a cselekmény büntető jellegét politikai felelősség kategóriába sorolva.

A két feljelentésre a Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozatában együtt hozott elutasító végzést[8].

 

a.   Választási bűncselekmény miatti feljelentést tettem a Btk. 211. § e) bekezdése[9] alapján a 2006-os választásokkal kapcsolatban a győztes MSZP és az általa felállított kormány programja közötti lényegi eltérésre alapozva.

      A KNyFÜ elutasító határozatának indoklása: „A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.”

 

b.   Hazaárulás bűncselekménye miatti feljelentésemet a Btk. 144. §[10]-ra alapoztam, kiterjesztve a minősített esetre. A feljelentés alapja az EU-hoz csatlakozás és az EU-s tagság fenntartása.

      A KNyFÜ elutasító határozatának indoklása: „Az a kérdés pedig, hogy a Magyar Köztársaság uniós csatlakozása a magyarság számára akár a jelenben, akár a jövőben összességében kedvező, vagy hátrányosnak minősíthető-e, szintén nem büntetőjogi megítélés tárgya, így az ezirányú állásfoglalás a kifejtettek értelmében ugyancsak nem tartozik a vádhatóság hatáskörébe.”

 

Ez a határozat a nemzet létkérdéseivel kapcsolatos döntéseket kivette a büntetőjog köréből, politikai felelősség körébe utalva azokat, ami azért jelenti a 22-es csapdáját, mert a pártok teljesíthetetlen ígéretei soha nem jelentenek érvényesíthető politikai felelősséget, hiszen a következő választásokon ugyanúgy ígérhetik az előző hibák megszüntetését, annak beváltása nélkül, így a politikai hatáskörbe utalt hibás döntések soha nem változtathatóak meg a választók közvetett hatalomgyakorlásával. A „szabad mandátum”-rendszer[11] szerint a képviselőket a választók nem utasíthatják, őket döntéseikért a választók nem vonhatják felelősségre, mert közöttük a kapcsolat csak a „politikai felelősség” szintjén működik.

 

3.   Magyarország által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus elleni tettet az jelentette, hogy

 

Az ősi civilizáció Szent Koronával közvetített értékrendjének iránymutatása és irányelvei alapján nemcsak megfogalmaztam Magyarország és Európa történelmi alkotmányozás szerinti alapvető jogszabályainak tervezetét[12], hanem tételesen szembeállítottam azt a Lisszaboni Szerződés emberellenességével[13].

 

4.   Magyarország EU tagságából eredő nemzetközi jogi kötelezettsége elleni tevékenységem kétirányú volt:

 

a./  Népszavazást kezdeményeztem az Európai Unió Alkotmánya megerősítéséről, 2004-ben. Az OVB megtagadta a hitelesítést, de az Alkotmánybíróság az én jogértelmezésemet fogadta el helyesnek, és új eljárásra utasította az OVB-t[14]. Az Alkotmánybíróság határozata 2004. december 13-án datálódott, így az Országgyűlés jogellenesen szavazta meg december 20-án az Európai Unió Alkotmányszerződését, amelyet később Franciaország és Hollandia népszavazáson elvetett.

 

b./  Három – egységben előterjesztett – indítványom volt az utolsó „ihletadás” a 336. § törvénybe iktatásához.

Mindhárom nemzetközi szerződések fenntartásával vagy megszüntetésével kapcsolatos népszavazás-kezdeményezésemhez fűződik[15].

A szerződések általában, a nemzetközi szerződések különösen a jogok és a kötelezettségek összhangján kell, hogy alapuljon. Amennyiben a nemzetközi szerződés célját nem teljesíti, a kilépés jogát akkor is alkalmazni kell, ha az a kötelezettségekre is kihatással van.

Sem az EU, sem az IMF, sem a NATO szerződés nem teljesíti célját (ezt a Köztársasági elnöknek írt nyílt levelemben részleteztem[16]), az azokban szereplő kötelességek Magyarországra nézve hátrányosak, ezért nemcsak jogunk, hanem kötelességünk ezeket a szerződéseket felmondani.

Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő-ívek hitelesítését[17], kifogásom[18] után a Kúria helyben hagyta az OVB határozatait[19].

A kúriának ezzel a döntésével a jogalkotói akarat és a jogalkalmazási gyakorlat került szembe egymással, a következők miatt: az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága tárgyalta a Jobbik Alaptörvény-tervezet módosítási javaslatát, mi szerint a nemzetközi szerződésekbe történő belépés és kilépés népszavazás eredménye legyen. A vita során Gaudi-Nagy Tamás és Balczó Zoltán hivatkozott beadványom OVB részéről történt elutasítására, de Salamon László elnök úr a módosítás-javaslatot az én érveimmel elutasította, szembehelyezkedve a Kúria jogértelmezésével.

Indítványaimmal kiváltottam, hogy a jogállamiság, a függetlenség és a szabadság hiányát bizonyító vélemények nyilvánosságra kerülésének megakadályozására a Btk. részévé tették a Lex Halászt, azaz a 336. szakaszt.

 

Kelt Szegeden, 2012. Napisten havának 26. napján

Árpád sarja, Halász József

 



[1] Közérdekű adattal visszaélés

221. §

 

(1)   Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

a)    közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

b)    közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve

c)     hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)   A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű adattal visszaélést jogtalan haszonszerzés végett követik el.

 

[2] Részletes indoklás

a 336. §-hoz

 

A jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás tényállás címében a hatályos Btk.-ban található „törvény” kifejezést a ,jogszabály" megfogalmazás váltja fel, a bűncselekmény ugyanis valamennyi jogszabály vonatkozásában elkövethető.

Ebből következően a tényállás szövege sem „törvény"-re, hanem „jogszabály"-ra utal, azzal, hogy külön nevesíti az Alaptörvényt, tekintettel arra, hogy az nem tekinti saját magát jogszabálynak [ld. Alaptörvény C) cikk (3) bekezdés és T) cikk], ugyanakkor a büntetőjogi védelmet erre nézve is indokolt megteremteni és fenntartani.

Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi jogi és az európai uniós jogi aktusokból származó kötelezettségeknek a magyar jogszabályokkal való azonos szintű védelme az Alaptörvény E) és Q) cikkén alapul, így a Javaslat a magyar, illetve a nemzetközi és az európai uniós jog alapján működő bíróságok és hatóságok rendelkezéseinek egyenrangú védelmet biztosít.

A bűncselekmény csak nagy nyilvánosság előtt követhető el, amelynek fogalmát a Záró Rész határozza meg.

 

a 221. §-hoz

 

A rendelkezés a közérdekű adattal visszaélés törvényi tényállását határozza meg. A bűncselekmény jogi tárgya a valóságnak megfelelő közérdekű adat megismeréséhez fűződő érdek védelme. A bűncselekménynek elkövetési tárgya a közérdekű adat.

A kerettényállás rendelkezéseit az Infotv. rendelkezései töltik ki tartalommal.

Az Infotv. 3. § 5. bekezdése értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjed ő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Az elkövetési magatartás a tájékoztatási kötelezettség megszegése, a közérdekű adat hozzáférhetetlenné tétele vagy meghamisítása, valamint a hamis vagy hamisított közérdekű adat hozzáférhetővé tétele, illetve közzététele.

A közérdekű adattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megszegése a jövőben akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése során vagy annak elutasításakor a közérdekű adatot az igénylő elől eltitkolja, avagy a tájékoztatási kötelezettségének azt követően nem tesz eleget, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte. Az Infotv. 31. § (1) bekezdése alapján ugyanis az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, illetve az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén a bírósághoz fordulhat. Az Infotv. 31. § (7) bekezdése értelmében, ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. Az Infotv.-ben szabályozott bírósági eljárás megfelelőbb eszköze a tájékoztatási kötelezettség kikényszerítésének, mint a kötelezettség elmulasztásának büntetőjogi szankcionálása, főként, hogy számos esetben a felek között az adatok közérdekű mivolta vitatott. Ha a bíróság határozata ellenére nem teljesítik a tájékoztatási kötelezettséget, az már oly mértékben sérti a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdeket, amihez szükséges büntetőjogi jogkövetkezményt fűzni.

A hozzáférhetetlenné tétel és a meghamisítás tevékenységgel valósítható meg. Ebben az esetben az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az általa hozzáférhetővé, illetve közzé tett adat egészében vagy részben nem felel meg a valóságnak.

A közérdekű adattal visszaélés akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal elkövethető.

A jogtalan haszonszerzési célzat miatt a minősített eset csak egyenes szándékkal valósítható meg.

 

[3] Értelmezés

 

22. A Javaslat továbbra sem határozza meg a nagy nyilvánosság fogalmát, csak rögzíti a nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek a jogalkalmazói gyakorlat által kialakított egyes ismérveit. A nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek a feltétele, hogy a bűncselekmény megvalósításakor nagyobb létszámú személy legyen jelen, vagy fennálljon annak a reális lehetősége, hogy arról nagyobb, előre meg nem határozható, egyszeri ránézésre meg nem állapítható számú személy szerezzen tudomást. Az értelmező rendelkezés értelmében a nagy nyilvánosság előtt elkövetett bűncselekmény megállapításának helye van mindazokban az esetekben, amikor rádió, televízió, újság, elektronikus hírközlő hálózat (például internet), vagy sokszorosítás útján történik a közlés.

 

1-3 jegyzet forrása: MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6958. számú törvényjavaslata a Büntető Törvénykönyvről

http://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf

 

[4] „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” – Püski 2009. - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

 

[5] „A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona Értékrenden alapuló természetes rendszer” -  http://szkszhu.szksz.com/euszgm2007.doc, http://szkszhu.szksz.com/euszgm2007.pdf

[6] Magyarország Szabadság Alkotmánya - http://nemzetiegyseg.com/Moalkotmany.pdf

[7] 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV

[8] Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozatahttp://nemzetiegyseg.com/lu070308.pdf

 

[9] XV. Fejezet

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS, AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS A KÖZÉLET TISZTASÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

I. Cím

A VÁLASZTÁS, A NÉPSZAVAZÁS ÉS A NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNY

211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során

….

e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

[10] Hazaárulás

 

144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

a) súlyos hátrányt okozva,

b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,

c) háború idején,

d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével,

követik el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

[11] A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát.

Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal.

(Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozata - http://nemzetiegyseg.com/2_1993ab.pdf

[12] „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” – Püski 2009. - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

 

[13] „A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer” - http://nemzetiegyseg.com/euszgm2007.pdf

[14] „A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint tehát lehetséges népszavazás tartása arról a kérdésről, hogy az Országgyűlés megerősítsen-e valamely nemzetközi szerződést – így az ASz-t – vagy sem.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB döntését megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította.”

58/2004. (XII. 14.) AB határozat - Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 190. számában - AB közlöny: XIII. évf. 12. szám - 986/H/2004. AB határozat – http://nemzetiegyseg.com/58_2004_XII_14_AB_a_nepszavazasrol.pdf

 

[15] Népszavazás-kezdeményezések:

- EU tagság fenntartásával és megszüntetésével kapcsolatban: http://nemzetiegyseg.com/OVBbeadvanyEU.pdf

- IMF tagság fenntartásával és megszüntetésével kapcsolatban: http://nemzetiegyseg.com/OVBbeadvanyIMF.pdf

- NATO tagság fenntartásával és megszüntetésével kapcsolatban: http://nemzetiegyseg.com/OVBbeadvanyNATO.pdf

 

[16] Nyílt levél Schmitt Pál köztársasági elnöknek -

http://halaszjozsef.webnode.hu/news/nyilt-level-schmitt-pal-koztarsasagi-elnoknek1/