dr. Bene Gábor írta:
Kedves Magyarok!
Gondáról csak annyit, hogy félreértés van, mert Laci is csak arról beszélhet, amiről Én is írtam az alábbi cikkben! (Olvassátok el, s biztassátok Halászt!)
Az EU-nak állítólag nincs joga a földjog harmonizációjára !
A minap kaptam hírt, hogy az Országgyűlésben Vona Gábor kérdőre vonta a miniszterelnököt a földvédelem ügyében, s azonnal vita követte az interneten, s ebből idézek most:
„Nem tetszik ez nekem, hogy ennyien meg szeretnék "védeni" az én földemet...egyetlen dédunokaként örököltem dédikémtől több tíz hektár földet/erdőt a nyugati határszélen, amit most jobb híján - no meg spekuláns megfontolásból is - kiadtam művelésre (én lassan már öreg vagyok a megművelésére, gyerekeim külföldre pályáznak, nem akarnak itt maradni). Alig várom, hogy megnyíljon a piac, és a valódi kereslet felhajtsa az árakat e téren is, és a néhány km-re lévő földekhez hasonló osztrák áron tudjam értékesíteni.”
Ide vezet az alkotmányos jogtudat hiánya, amely a hazai értelmiség - ezen belül leginkább a jogászok és a pártpolitikusok - bűneként nem juthat el a magyarok tömegeihez. Hiszen még ma is, az egykori egyetemi párttitkár vezethet alkotmányjogi tanszéket, így a következő jogászgeneráció sem tud majd felkészülni a valóságos magyar alkotmányból. Ezért ne is csodálkozzunk azon, amit a fenti „földtulajdonos” így írt le a vita hevében:
Milyen - nemzeti érzés alapú - jogon is szeretne ebben engem bárki is korlátozni, hogy a saját tulajdonomat annak adjam el, aki többet ad érte (esetleg egy osztrák földművelő)?
Először meg kellene érteni ennek a szerencsétlennek, hogy őseink nem véletlenül nem beszéltek soha földtulajdonról (mert azt a Teremtő a nemzetnek adta), de annál inkább beszéltek a birtoklásról, amit viszont a jogok és kötelezettségek egyensúlya terhelt, s nem volt sokáig eladható. Ráadásul a birtokos gyermekei nem örökösök voltak, hanem birtokostársak. Márpedig birtokostárs nem hagyja ott a birtokát azért, hogy elmenjen más országba mosogatni! A fentiekből sajnos logikusan következik a materialistává nevelt földmívesivadék következő kérdése, amely nem a megmaradás, az ősi értékekhez való ragaszkodás felé mutat:
Ettől most hazaárulónak kellene éreznem magam?"
Erre a rövid kérdésére a rövid válaszom: IGEN!
A hosszabb pedig így szól: ha eddig nem érdeklődött a magyar joghagyomány iránt, akkor itt az idő rá. A jog ugyanis nem azonos azzal, amit emberek "gyártanak" az Országgyűlésben. Mert annak az alapjai labilisak és többnyire hamisak. A valódi jog azonban erkölcsi, s alapjai a Teremtőtől valók.
Szerintem éppen azzal kellene a "dédikét" és minden ősünket megtisztelni, hogy eltűnődünk azon, hogy mennyi vér és verejték öntözte azt a földet, amelyet eddig nem akart egy ősünk sem eladni, de művelni és a biztonságban élni rajta igen. Mert tudta, hogy nem a pénz számít!
A vitában többen megnyilatkoztak. Pl. „KISPAL” szépen fogalmazott: "Olyan politika kell, ahol nem eladni éri meg, hanem termelni" Én azonban még azt is hozzátenném: egészséges élelmiszert termelni mindig megéri, hiszen a Teremtő nem a profit kedvéért, hanem a közjó szolgálatáért bízta ránk a termőföldet. S egyedül a föld biztosít jövőt egyénileg is a népünknek.
Végül a legfontosabb:
Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága által kiadott tanulmánykötet 146-ik oldalán szerepel Stathis Banakas (az összehasonlító jog, angol professzorának) egy érdekes gondolata: "Az Egyesült Királyság Magyarországhoz hasonlóan az EU tagja, de a földtörvény kívül esik az EU hatáskörén, ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincs joga a földjog harmonizációjára....a föld kulcsfontosságú a szuverenitás szempontjából. Nem lehet állam föld nélkül, de föld nélkül szuverenitás sem lehetséges"
A kötet nem a nyilvánosságnak készült, hanem a képviselőknek, s a 176. oldalán én képviselem a Szövetséget. Címe egyébként "Történelmi tradíciók és az új Alkotmány", s nekem az a rossz érzésem támadt, hogy talán azért akarják pártpolitikusaink egy része a földjog harmonizációját, hogy véglegessé váljon a Magyar Állam megszűnése? Hiszen Banakis professzor szerint semmi sem kötelez minket a földjog harmonizációjára, hacsak nem történt előzetesen valami nagy hazaárulás, már a csatlakozási tárgyalásokon, vagy még előtte.
Mivel az EU kérdésben kétségkívül Halász József a legtájékozottabb a nemzeti oldalon, így a Magyarok Szövetsége nevében Őt kérjük fel arra, hogy fejtse meg ezt a rejtélyt.
Válaszát várja, nemzetépítő Szövetségünk minden tagja.
Honféltő szeretettel: Dr. v. Bene Gábor
__________________
dr. Halász József írta:
Köszönöm Gábor a bizalmat.
1. Termőföld kérdése
Kicsit áttekintést kell adnom az EU-csatlakozásunkat előkészítő időtől kezdve.
Amikor a konföderációnak tekinthető Európai Gazdasági Közösségről a föderatív EU-ra áttérést előkészítették, látni lehetett, hogy a termőföld tulajdon- és birtokviszonyának átalakítási lényeges szempont lesz. Tanka Endre ekkor jött haza Brüsszelből - szerintem nem akart ebben a gazemberségben részt venni.
A Római Szerződés aláírása volt az a lépés, amivel EU tagságunk fennállása alatt termőföldünk magyar tulajdon- és birtoklási jogának kizárólagossága gyakorlatilag megszűnt. Idézem a termőföldet "tőkésítő"cikkelyt:
II. CÍM: A MEZŐGAZDASÁG
38. cikkely
(1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül származó félkész termékek.
(2) A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak, ha a 39-46. cikkely rendelkezései másként nem rendelkeznek.
(3) A Szerződés 2. számú melléklete sorolja fel azokat a termékeket, amelyekre a 39-46. cikkely rendelkezései vonatkoznak.
(4) A mezőgazdasági termékek közös piacának működése együtt jár a tagállamok közös mezőgazdasági politikájának megteremtésével.
(A kiemeléseket én végeztem - HJ)
________________________
Ez alól egy lehetőségünk volt megkísérelni kivonni magunkat: a csatlakozási szerződés aláírása előtt hatályba helyezni egy, a magyar föld védelmét szolgáló földtörvényt, amit "hozott jogként" érvényesíteni lehetett volna: Erre volt példa - igaz korábban belépett országok vonatkozásában, így a "hozott jog" érvényesítése nem feltétlenül precedens értékű.
Tanka Endre ezért készített egy földtörvény-tervezetet, aminek a benyújtására kérte az első Orbán kormányt, de az nem volt hajlandó ezt a lépést megtenni.
Amíg Magyarország az EU tagja, addig tehát a föld tulajdonjogi szempontból forgalomképes, hiszen a tőke része.
Ez sokkal nagyobb veszély, mint aminek látszik: nem pusztán az adásvétellel történő átruházást jelenti, hanem a jelzálog érvényesítésének is tárgya lehet. A jelenlegi IMF-fel kapcsolatos helyzet ezért rendkívül kényes és ha jóakaratúan nézzük OV "nem hitelt kérek, hanem biztosítékot" kijelentését, akkor azt is mondhatjuk, hogy érzi: az adósságállomány olyan szintet ért el, amikor annak növelése gyakorlatilag nullára csökkenti a magyar föld megtartásának esélyét. Ha jól emlékszem, három vagy négy évvel ezelőtt Soros György egy üzenet hozott az IMF-től: az államadósság biztosítékaként jelzálogot jegyeznek be a magyar termőföldre. Az üzenetet megkaptuk, de azóta - legalább is tudomásom szerint - érdemben nem reagáltunk rá. Mindenesetre a figyelmeztetési szándék nyilvánvaló.
A jelzáloggal gyakorlatilag forgalomképtelenné válik a termőföld, de a birtoklási jog gyakorlójának kijelölésére a jelzálog kezdeményezettje jogosult. A jelzálogjogot viszont ebben a nem kívánt esetben az IMF gyakorolja.
Itt kell elmondanom a tulajdonjog és a birtoklás joga között különbség jelentőségét, amiről nem sokat beszélünk. A tulajdon hasznának jelentős részét a birtokos élvezi, így nem mindegy, hogy a tulajdonosok körét hogyan szabályozza a jogrendszer. Itt az egyik alapvető különbség a Szent Korona Tan és Értékrend között. Mindkettő vissza szándékozik állítani a termőföld tulajdonjogi forgalomképtelenségét, viszont a Tan megszorítás nélkül terjeszti ki a birtoklás jogát.
Logikusan - és ebben is azonos a Tan és az Értékrend - a termőföld birtoklási jogát és a hatalomgyakorlás (választás és választhatóság) jogát gyakorlók - lényegtelen kivételtől eltekintve - azonosak. Ezt nevezik a nyugati civilizáció jogrendszerében állampolgári jognak, a Szent Korona Tagok jogának pedig a Tanban és az Értékrendben egyaránt.
A Szent Korona Tagság (vagyis a hatalom- és a termőföld birtoklási jogok gyakorlóinak köre) meghatározásában viszont alapvetően eltér a Tan és az Értékrend. A Tan megszorítás nélkül kiterjesztő, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárkinek megengedi az állampolgárrá (Szent Korona Taggá) válást. Az Értékrend viszont csak az állalapító magyar nemzet és az államalkotó nemzetek Magyarországon élő tagjait tekinti a Szent Korona Tagjának, vagyis a hatalomgyakorlás és a birtoklás jogának gyakorlását korlátozza, azt kiterjesztve az államalapító nemzet tagjaira, bárhol élnek a világon.
Ezért nem üres fenyegetés Simon Peresz 2007-es hirhedt beszéde a birodalomalapításról, amiben kilátásba helyezte Magyarország felvásárlását. Ehhez kapcsolódott Zoltai Gusztáv, aki - a Szent Korona szellemében - megalapozni igyekezett Magyarország bekebelezését, amikor a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján a következőt mondta: „elvárjuk azt a többségi nemzettől, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk”.
2. Remélem érzékelitek, hogy miért kell az EU-val egyszerre az IMF-ből is kilépni. (A NATO kilépésünk biztonságpolitikai jelentőségét - különösen az afganisztáni események után - gondolom, nem kell külön indokolni.)
Azt hittem, hogy elolvastátok azokat az írásaimat, amikor a kilépések lehetőségét mérlegeltem. Sajnos nem, így ide másolom a Lisszaboni Szerződés I. részének 50. cikkét: (nem akarom az időt húzni, így csak az (1) bekezdést)
(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.
Az Alaptörvény jogosult meghatározni a kilépés jogosultságának kritériumát. Ezt így teszi a 8. cikk (3) bekezdés ("Nem lehet országos népszavazást tartani") d) pontjában: "nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;”
A kilépés nem kötelezettség, hanem jog. Ha kötelezettség lenne a kilépés, akkor nem lenne tagja sem az EU-nak, sem az IMF-nek, sem a NATO-nak, mert mindenkinek kötelezettsége lenne kilépni. (Ezt mondtam el az OVB ülésen, falra hányt borsóként.)
Gonda Lacit talán az tévesztette meg, hogy a LSz. II. rész 11. cikke (amely a polgári kezdeményezést szabályozza - ami alapján elindítjuk az EU átalakítását Európai Konföderációvá) csak 2012. április 1-től érvényesíthető.
Szeretettel, Halász József
___________________
dr. Fórizs Eszter kérdése:
Kedves Józsi!
Ezt nem értem: "Ha kötelezettség lenne a kilépés, akkor nem lenne tagja sem az EU-nak, sem az IMF-nek, sem a NATO-nak, mert mindenkinek kötelezettsége lenne kilépni. "
Azt sem értem, hogy a zsidók, cigányok, stb, akik nem államalapítók, azok miért nem lehetnek föld birtokosok, ha a földet úgy sem adhatják el, és jelzáloggal sem terhelhetik meg, és amúgy maqyar állampolgárok (is).
Üdvözlettel: Eszter.
____________________
dr. Halász József válasza:
Kedves Eszter!
A kötelezettség azt jelenti, hogy a kötelezettségként meghatározott tevékenységet minden mérlegelés nélkül végre kell hajtani. Tehát, ha a kilépés kötelezettség lenne az EU-ban, az IMF-ben és a NATO-ban, akkor mindenkinek mérlegelés nélkül ki kellene lépnie.
A kötelezettségek teljesítésének és a jogok gyakorlásának összhangja feltétele az emberek egy és ugyanazon szabadsága érvényesülésének egy államon belül, és az államok egy és ugyanazon szabadsága érvényesülésének az államok szövetségén belül.
Magyarország és az EU kapcsolatában ez azt jelenti, hogy mi teljesítjük kötelezettségünket az EU-val szemben, és ezzel jogosultak vagyunk arra, hogy jogainkat is gyakoroljuk - így a LSz I. rész 50. cikkében meghatározott kilépési jogunkat is -, azért, hogy egy és ugyanazon szabadságot élvezzünk a többi tagországgal.
Az államalapító nemzet fogalma azt jelenti, hogy egy állam domináns értékrendjét meghatározó nemzet. Ez ellentétes a nyugati civilizáció kozmopolita (a másik diktatúraformában használt neve szerint: internacionalista) szemléletével. Ezeregyszáz év utáni ismételt alkalmazásának jogosságát a jelenlegi helyzet igazolja (ld. a megoldatlan nemzetiségi kérdést szinte minden EU országban, ami a flamand-vallon ellentéttel Belgiumban állam-felbomlással fenyeget, de mondhatnám a trianoni utódállamok szétesését is).
Zoltai követelése, hogy a zsidóságot fogadjuk el országalapítónak (ezt a kifejezést ő használta, az államalapító szinonimájaként) veszélyes és megvalósíthatatlan, mert a zsidó értékrend - a Tórából következtetve - a gyűlöletre épít, míg a magyar (a Szent Korona Értékrend szerinti) a szeretetre. (Ezért álságos a zsidó értékrendet ténylegesen támogató zsidókeresztény elvet valló Szent Korona Tan "szeretet"-hirdetése.)
Az államalapító nemzet fogalma meghatározza azt is, hogy egy ország területén melyik nemzet tagjai élhetnek államalkotó (hatalomgyakorló és a termőföld birtokosi joggal rendelkező) nemzetként, tagjai pedig állampolgárként (Szent Korona Tagként).
Kmetty János Szent Korona Értékrenddel azonos meghatározása szerint az államalkotó nemzetek elfogadják az államalapító nemzet értékrendjét (vagyis kultúrájuknak helyet találnak egy másik nemzet hatáskörébe tartozó területen, amely államot alapított, más szóval a hatáskörébe tartozó területen érvényesíti és védi az értékrendje szerint élők érdekeit.)
Az államalapító és nemzetek (vagyis a Szent Korona) tagjai kizárólagosan gyakorolják a nyugati civilizáció szóhasználata szerinti állampolgári jogokat, vagyis csak ők az "állampolgárok".
A cigányok nem államalapítók, de államalkotók (II. Zsigmond 1432-es betelepedési pátense óta), vagyis kultúrájuk szerinti életteret találtak a Szent Korona Országa területén, ezzel elfogadták a domináns (vagyis államalapító) nemzet értékrendjét. Ebből eredően termőföldet birtokolhatnak.
A liberális-kapitalista rendszer a kötelezettségek és jogok összhangjának teljesítése nélkül adja meg az egy és ugyanazon szabadság elvének lehetőségét a cigányoknak, ezzel mesterségesen hozza létre a nemzetiség szerinti természetes különbözőség elfogadása helyére lépő gyűlöletet.
A Szent Korona Értékrend a Szent Korona Tagok mindegyikére kötelezően írja elő a kötelezettségek és jogok egységét az egy és ugyanazon szabadságjogok gyakorlásához. Magyarán: a cigányoknak is részt kell venniük a nemzeti vagyon növelésében ahhoz, hogy az államalapító és a többi államalkotó nemzetiséggel egy és ugyanazon módon gyakorolhassák szabadságjogaikat. Aki ezt negatív diszkriminációnak tartja, az nincs tisztában az ok és okozat egymást feltételező egységével.
A zsidók a Szent Korona Értékrend szerint (ellentétben a Tannal) idegenként (szebben: vendégként) élnek Magyarországon, mert
- államalapítók nem lehetnek az értékrendbeli alapvető különbség miatt,
- államalkotóvá válni nem akartak, mert soha nem fogadták el értékrendünk magyarországi dominanciáját. Ezt juttatták kifejezésre legutóbb 2004-ben, amikor egy csoportjuk kisebbségi nemzetiségként történő bejegyzésük érdekében aláírásgyűjtést indított, és azt a MAZSIHISz bojkottja meghiúsította.
Azért, mert Magyarországon nem az egyetemes magyarság értékrendje szerint akarnak élni, tiltották ki őket - az egyébként nyugati civilizáció gondolatiságát átvevő - a magyar királyok az elmúlt ezeregyszáz évben többször az ország területéről.
Ezért mondta Szabó Dezső, hogy nem mi rekesztettük ki őket, hanem ők rekesztették ki önmagukat.
Az idegenek természetesen nem szerezhetnek birtokjogot a magyar termőföld felett, mert nem engedhetjük meg, hogy magyar ember jobbágyként a magyar földet idegenek hasznára művelje.
Ezért pontosítja a Szabadság Alkotmánya az ősi hagyományaik szerinti iránymutatást (felhívom a figyelmet a mátrix-elmélet magyar értelmezésének érvényesülésére):
3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.
Még egy kérdés van leveledben: a többes állampolgárság.
Legpraktikusabb, ha ide másolom a Szent Korona Értékrend jogszabályainak ide vonatkozó szakaszait:
Alaptörvény:
96. §
Az államalapító magyarság
(1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.
(2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei:
a./ Magyarországi magyar
b./ Felvidéki magyar
c./ Kárpátaljai magyar
d./ Székelyföldi, erdélyi magyar
e./ Délvidéki magyar
f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar
(3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.
(4) Kettős vagy többes állampolgárságú
a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha
- politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és
- a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;
b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.
Hatalomgyakorlásról szóló 1. főtörvény
5. §
A Szent Korona tény szerinti és jog szerinti tagja
(1) A Szent Korona tény szerinti (de facto) tagja az a 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy, aki a magyar állampolgárságon kívül csak olyan ország állampolgára,
- amely a Trianoni békeszerződés alapján a Szent Korona Országának jogutódja,
- amelyet a személy Magyarországot politikai vagy gazdasági kényszerből elhagyva választott befogadó hazájául.
(2) A Szent Korona jog szerinti (de iure) tagja az az (1) bekezdésben meghatározott személy, aki csak magyar állampolgár.
(3) Azok a személyek, akik jog szerint nem tagjai a Szent Koronának, választási és választhatósági jogukat csak a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják.
Kötelezettségviselésük a gyakorolt joggal arányos, a hivatkozott főtörvényben meghatározottak szerint.
Választásról szóló 2. főtörvény
2. §
A választás és választhatóság joga
(1) Az Alaptörvény 74. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2) A Szent Koronát alkotó
a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. §-a,
b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a
határozza meg.
(3) Nincs választójoga és a választhatósági joga annak a Szent Korona tagnak, aki
a./ aki nem töltötte be 18. életévét,
b./ szabadságvesztés büntetését tölti,
c./ cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság,
d./ a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya, vagy
e./ a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés
alatt áll.
(4) A választhatósági joga van az (1) bekezdés szerinti Szent Korona tagnak, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem.
(5) A választójog együttes vagy egyéni.
(6) Együttes választójoggal rendelkezik az a Magyarországon közös háztartásban élő család, amelynek minden tagja a Szent Korona tagja és
a./ amelyben legalább egy olyan - az (1) bekezdés szerinti - Szent Korona tag él, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró okok egyike sem,
b./ egy vagy két szülőből és
c./ egy vagy több gyermekből áll.
(7) Egyéni választójoggal rendelkezik az (1) bekezdés szerinti személy, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem, és nem él a (6) bekezdés szerinti családban.
(8) Az Alaptörvény 96. § (4) bekezdés a./ pontjában meghatározott feltételeknek eleget tevő, külföldön élő Szent Korona tag – ha nem vonatkozik rá a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem -, egyéni választójoggal rendelkezik.
Megjegyzés: az "együttes választási jog” a család érdekegységét fejezi ki.