Azoknak, akik a megmaradásért tettet vállalnak - A Gondoskodó Magyarország választási rendszere

Azoknak, akik a megmaradásért tettet vállalnak - A Gondoskodó Magyarország választási rendszere

Azoknak, akik a megmaradásért tettet vállalnak

(http://videoemail.iwowwe.com/VMail.aspx?T=E&L=15045175&D=195FE472-4ECC-41E6-A6AF-196E6E4F9EB8)

 

Mai hangos levelem, amiben a Szent Korona Értékrend alapján épülő Gondoskodó Magyarország közvetlen hatalomgyakorlóinak adott megbízás (választás) rendszerét ismertetem, az utolsó előkészítő anyag a hét végi Albertirsai Szerhez.

Az eddigi három anyag (mátrix, szabályozási rendszer, hatalomgyakorlás) meggyőző erejét azok a vélemények bizonyítják, amelyeket az elmúlt napokban kaptam.

A társadalom alacsony fogadókészségének említése volt az egyetlen kétkedő vélemény, amely visszatért több levélben. Legtömörebben Szeszák Gyula fogalmazta meg:

„Egy tökéletesre csiszolt, zárt rendszer - szerintem - nem, vagy nehezen illeszthető egy olyan társadalmi közegbe, amely a fokozódó káosz állapota felé sodródik.”

A „csak nehezen illeszthető” kitétel az, ami mindannyiunk számára a reményt hordozza.

Válaszomban ezt így fogalmaztam meg:

„Úgy érzem, az ezeregyszáz éves lélek- és agymosás azért válik eredménytelenné, mert az EU-19-es markergént nem tudták (és soha nem tudják) kiműteni belőlünk. 

Ezért minden, amit leírsz, csak a látszat szerint igaz, mert ez a gén vészhelyzetben gondolkodásra ösztönöz, hogy visszaálljon az érzelem és az értelem összhangja. Márpedig ember okozta vészhelyzetben - az utóbbi 30000 év történelme során - most van először az emberiség.”

Az elmúlt ezeregyszáz év elnyomorításának egyik fő célja az volt, hogy genetikailag legyünk alkalmatlanok Küldetésünk teljesítésére.

A Semino-féle genetikai vizsgálatsorozat[1] azt bizonyította, hogy a meghatározó (domináns) marker-gén nem tüntethető el semmilyen vérkeveredéssel. Tehát nem az a lényeg, hogy az emberben milyen gének nincsenek, hanem az, hogy megvan-e az ősapai gén.

Ennek – génvizsgálat nélküli – bizonyságtétele a magyarság (és közvetve az emberiség) megmaradásáért vállalt tett, az érzelem és az értelem összhangjában, amit a Szent Korona Értékrenddel kaptunk Küldetésünk kegyelmeként a Teremtőtől.

Akár személyes részvétellel az Albertirsai Szeren, akár az élő közvetítésbe bekapcsolódással megtalálhatja mindenki személyes küldetését az összehangolt cselekvésekből felépülő folyamatban.

Kelt Szegeden, 2012. Napisten havának 19. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája



[1] „A 2000-ben elvégzett Semino-féle, genetikai vizsgálatsorozat, Y-kromoszómás kutatási eredményei szerint: 

A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. 

- A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 

- 11 %-a az EU-7, 

- és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. 

Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban, a Kárpát-medencében élt férfiak utódja.”

(Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés. - http://www.polc.hu/konyv/a_magyarsag_genetikaja/169035/)

 

________________________________________________

 

A Gondoskodó Magyarország választási rendszere

 

A. Alapértelmezések

 

A „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény jellemzője, hogy

a./  egy alapválasztás van, amikor a legfőbb elöljáró testületeket és elöljárókat megválasztják a Szent Korona tagjai,

b./  a választás nem pártrendszerben, hanem a népakarat befolyás nélküli megnyilvánulásával történik,

c./  a népakarat közvetlen gyakorlása népszavazással és a jogalkotási, igazgatási és végrehajtási feladatok közvetlen ellenőrzésével, ez alapján döntésbefolyásoló beavatkozással történik, ennek megfelelően a népakarat megnyilvánulásának semmilyen korlátja nincs,

 

1.   Kötött mandátum a szabad mandátum helyett

     

      A diktatúra pártrendszerű hatalomgyakorlásának alapja a választók kirekesztése a tényleges hatalomgyakorlásból.

Ennek eszköze a „szabad mandátum”, amit az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB (Közzétéve a Magyar Közlöny 1993. évi 6. számában - AB közlöny: II. évf. 1. szám) határozatában határoz meg, a kötött mandátummal együtt:

      „A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is.  Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet.      …

      A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni.”

Ennek gyakorlati következménye, hogy a pártok és a képviselők egyaránt nincsenek kötve választási programjuk (ígéretük) betartásához. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. (2007. február 22.) sz. határozata a következők szerint fogalmazza meg:

„A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.”

A Szent Korona Értékrendre épülő Gondoskodó Magyarország a közszabadság megvalósulásának eszközeként kötött mandátumot alkalmaz, a diktatúra megosztottságra alapuló hatalomgyakorlásának eszköze, a kötött mandátum helyett.

Ez azt jelenti, hogy a választó megbízást ad egy Jogérvényesítési szerződéssel a választottnak érdekei képviseletére, amelyet a megbízott elöljáró vagy képviselő köteles betartani, ellenkező esetben szerződésszegés történik, ami a szerződés megszűntét, vagyis a megbízott visszahívását vonja maga után.

A Jogérvényesítési szerződés kiemelt jelentőségét mutatja, hogy annak jogi kellékei mellett egy esküt is tartalmaz.

A szerződés alapszövege:

 

Jogérvényesítési szerződés

 

amely létrejött „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény (továbbiakban: Államhatalmi főtörvény”), valamint a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény (továbbiakban: „Választási főtörvény”) alapján a választók és az általuk megbízott képviselő/elöljáró között, az alábbiak szerint:

1.   A megbízás _____________________________ képviselői/elöljárói feladat ellátására vonatkozik, amelyet az Alaptörvény, valamint a hivatkozott főtörvények feladatnév címszava ír le.

2.   A megbízott: _________________________ (adatok).

3.   A megbízók nevét, címét jelen szerződés melléklete tartalmazza. 

4.   A felek jogállása:

4.1  Megfelelnek a Választási főtörvényben leírt választási/választhatósági jogra vonatkozó feltételeknek.

4.2  A megbízók a képviselő/elöljáró jelölést a Választási főtörvény „A népképviselet gyakorlásának alapelvei” szerint végezték.

5.   Jogérvényesítés

A megbízók a megbízottal szemben a Választási főtörvényben meghatározott esetben és módon kötelesek élni jogérvényesítő jogukkal. A jogérvényesítési eljárás határozata mindkét félre vonatkozóan kötelező érvényű, azzal szemben további jogorvoslatnak helye nincs.”

 

Az szerződés eskü része:

 

A megbízott esküje

 

Én, _________________________ _____________________________ képviselői/elöljárói feladatomat a Szent Korona és a Magyar Nemzet iránti alázatos felelősséggel végzem, ezért megbízatásomat a fenti szerződés szerint kötött mandátumként teljesítem, vagyis elfogadom jelölésem feltételeként azt, hogy amennyiben a választók érdekeit nem ezen nyilatkozat szerint képviselem, ugyanaz a közösség, amely a képviselettel megbízott, visszavonhatja mandátumomat. 

 

A Magyarok Istene előtt esküszöm, hogy

 

jelölésemet a Szent Korona és a Magyar Nemzet iránti alázattal fogadom el, atyai eleink hagyományához való hűség és a minden Teremtménynek szabadságot adó szeretet küldetésében végzem megbízatás szerinti feladatomat.

 

Úgy segítsen a Magyarok Istene földi életemben, ahogyan ezen eskümnek eleget teszek.”

 

2.   Nyílt szavazás a titkos szavazás helyett

 

      Ebből ered, hogy a Jogérvényesítési szerződés a választások eredményeként jön létre. Mivel egy szerződés csak azokra vonatkozik, akik megkötötték, az abban meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása is csak azokat illeti, illetve terheli.

      Ezért a választás azt jelenti, hogy a választó személyesen köt szerződést az elöljáró- vagy képviselő-jelölttel, aki akkor válik elöljáróvá, vagy képviselővé, ha a Jogérvényesítési szerződés akként lép hatályba, hogy a jelölt a választási törvényben meghatározott módon több választóval köt szerződést, mint a többi jelölt.

      A választás nem más, mint egy jelölttel a Jogérvényesítési szerződésének megkötése, a szerződés harmadik részének aláírásával, amely szövege:

 

Megbízási megállapodás

 

Alulírottak megbízzák _________________________ Asszonyt/Urat a ______________________ képviselői/elöljárói feladat ellátására, a vele kötött „Jogérvényesítési szerződés” alapján”

 

      A választó és a választott egyetemes felelősségével válik a közszabadság gyakorlattá.

 

3.   Az elöljáró és képviselő választása a Szent Korona Értékrend gyakorlati megvalósulásának eredménye

      A választónak meg kell győződnie arról, hogy az általa választott személy alkalmas érdekeinek védelmére és képviseletére. Bizonyítania kell emberi és szakmai alkalmasságát az elöljáró- és képviselőjelöltnek a választók előtt, azzal, hogy a Gondoskodó Magyarország alapját adó települések szabályrendszerének kidolgozásában saját településén részt vesz.

      Azért, hogy az alkalmasság bizonyítására lehetőség legyen, a Gondoskodó Magyarország felépítését és az elöljárók, valamint a képviselők kiválasztását egy folyamatban kell végezni, amelyet a Választási törvény „Munkaterv” című ideiglenes végrehajtási utasítása szabályoz.

4.   A választás általános alapelvei

1. §

 

(1)  Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.

(2)  A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül.

(3)  A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja

a./  választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad,

b./  népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és

c./  népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti.

(4)  Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket.

(5)  A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat

a./  irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában

-     a Nemzetgyűlésen,

-     a Nemzeti Tanácson

keresztül, illetve

-     népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,

b./  végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában

- népi kezdeményezési joguk gyakorlásával

is érvényesítik.

(6)  A főtörvényben meghatározott irányelvek részletes szabályozását a hozzá rendelt résztörvények tartalmazzák.


B.  A választási alaptörvény szintű főtörvény

1. A választás és választhatóság joga

2. §

 

(1)  Az Alaptörvény 74. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.

(2)  A Szent Koronát alkotó

a./  államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. §-a,

b./  államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a

határozza meg.

(3)  Nincs választójoga és a választhatósági joga annak a Szent Korona tagnak, aki

a./  aki nem töltötte be 18. életévét,

b./  szabadságvesztés büntetését tölti,

c./  cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság,

d./  a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya, vagy

e./  a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés

alatt áll.

(4)  A választhatósági joga van az (1) bekezdés szerinti Szent Korona tagnak, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem.

(5)  A választójog együttes vagy egyéni.

(6)  Együttes választójoggal rendelkezik az a Magyarországon közös háztartásban élő család, amelynek minden tagja a Szent Korona tagja és

a./  amelyben legalább egy olyan - az (1) bekezdés szerinti - Szent Korona tag él, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró okok egyike sem,

b./  egy vagy két szülőből és

c./  egy vagy több gyermekből áll.

 

(7)  Egyéni választójoggal rendelkezik az (1) bekezdés szerinti személy, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem, és nem él a (6) bekezdés szerinti családban.

 

(8)  Az Alaptörvény 94. § (4) bekezdés a./ pontjában meghatározott feltételeknek eleget tevő, külföldön élő Szent Korona tag – ha nem vonatkozik rá a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem -, egyéni választójoggal rendelkezik.


2. Az elöljáróságok és elöljárók választása

2.1 A népképviselet gyakorlásának alapelvei

3. §

 

(1)  Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.

 

(2)  Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak

a./  a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek,

b./  a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.

 

(3)  Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik.

 

(4)  Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik:

a./  együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem,

b./  egyéni választójog esetén a pontértékszám egy.

 

(5)  A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:

 

a./  települési önkormányzati képviselő,

b./  polgármester,

c./  alsóházi képviselő,

d./  társadalmi csoport önkormányzati tag,

e./  társadalmi csoport elnöke,

f./  felsőházi képviselő,

g./  nemzetgyűlési tag,

h./  Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott,

i./   Nemzeti Tanács tagja,

j./   Magyarország elnöke,

k./  Magyarország miniszterelnöke

(6)  A megyénkénti nemzetgyűlési és országgyűlési tagok számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.     


2.2 A települési népképviselők kiválasztása

4. §

 

(1)  A települési választócsoportok kiválasztják tagjaik közül azokat a választhatósági joggal rendelkező személy(eke)t,

a./  akik „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 82. – 86. §-ai szerint legalkalmasabbak a településrész érdekeinek települési önkormányzati és nemzetgyűlési képviseletére,

b./  aki „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 82. – 87. §-ai szerint legalkalmasabb a település vezetésére.     

(2)  Az azonos településhez tartozó települési választócsoportok az (1) bekezdés b./ pontja szerinti jelöltek közül kiválasztják a település polgármesterét, aki tagja a Nemzetgyűlésnek.

(3)  Az azonos választási körzethez (ld. 2. sz. melléklet) tartozó települési választócsoportok a (2) bekezdés szerint választott polgármesterek közül kiválasztják a választási körzethez tartozó települések alsóházi képviselőjét.

 

2.3 A társadalmi csoportok képviselőinek kiválasztása

5. §

(1)  Az azonos településen lévő, azonos társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok kiválasztják tagjaik közül azokat a társadalmi csoportot a Nemzetgyűlésben képviselő, választhatósági joggal rendelkező személy(eke)t,

a./  akik „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 89. – 93. §-ai szerint legalkalmasabbak a társadalmi csoport érdekeinek települési önkormányzati és nemzetgyűlési képviseletére,

b./  aki „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 89. – 94. §-ai szerint legalkalmasabb a társadalmi csoport települési vezetésére.

(2)  Az azonos megyéhez tartozó, azonos társadalmi csoportot képviselő választócsoportok az (1) bekezdés b./ pontja szerinti települési vezetők közül kiválasztják

a./  a megye társadalmi csoportot képviselő felsőházi tagjait,

b./  Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízottakat.

 

2.4 A Nemzeti Tanács tagjainak kiválasztása

6. §

 

Az azonos megyéhez tartozó települési és a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok közösen választják ki azokat a választhatósági joggal rendelkező személyeket, akik „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 27. – 31. §-ai szerint legalkalmasabbak a megye Nemzeti Tanácsban történő képviseletére.

 

2.5 Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása

7. §

 

Az összes települési és a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoport közösen választja ki azokat a 45. életévét betöltött, választhatósági joggal rendelkező személyeket, akik

(1)  „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 21. – 26. §-ai szerint legalkalmasabb Magyarország elnökeként,

(2)  „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 52. – 57. §-ai szerint legalkalmasabb a Magyarország miniszterelnökeként

szolgálják Magyarországot.

 

2.6 Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás

8. §

 

Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. § szerint.


3.   Választások

3.1 Alapválasztás

9. §

 

(1)  Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak.

(2)  A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint.

 

3.2 Rendkívüli választás

10. §

 

(1)  Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró

a./  halála,

b./  egészségi alkalmatlanságának megállapítása,

c./  önkéntes lemondása,

d./  visszahívása

esetén.

(2)  A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.


4.   Népszavazás

11. §

 

(1)  Népszavazást kell tartani az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban a népakarat kinyilvánítására.

 

(2)  Népszavazás kezdeményezhető a minden olyan tárgykörben, ami a Szabadság Alkotmányát nem érinti.

 

(3)  A népszavazást kezdeményezheti:

 

a./  népi kezdeményezés,

b./  Nemzetgyűlés,

c./  Nemzeti Tanács,

d./  az Országgyűlés bármelyik háza.

 

(4) A népszavazást a Nemzeti Tanács javaslatára Magyarország elnöke rendeli el.

 

(5) A népszavazás elutasítása esetén a népszavazást kezdeményező népi kezdeményezéssel a Nemzetgyűléshez fordulhat.

 

(6) A népszavazással hozott határozat kötelező érvényű az államhatalom irányító valamint végrehajtó elöljáróságaira és elöljáróira egyaránt.

 


5.   Népi kezdeményezés

 

12. §

 

(1)  A Szent Korona bármely tagja népi kezdeményezéssel, a megbízott elöljáróságok és elöljárók képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenysége miatt megbízatás-visszavonó eljárást indíthat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény

 

a./  20. §-a szerint

Magyarország elnöke, vagy Magyarország miniszterelnöke, illetve a Nemzeti Tanács, a Honvédelmi Tanács vagy az Országgyűlés tagja ellen,

 

b./  80. §-a szerint

az Országgyűlés tagja ellen,

 

c./  88. §-a szerint a polgármester és/vagy az önkormányzati tag ellen, illetve

a polgármester

-     az önkormányzati tag ellen,

-     az önkormányzat határozatképtelensége esetén a távolmaradó önkormányzati képviselők ellen.

 

(2)  „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 20. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a Nemzetgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló résztörvény szerint

a./  az elmarasztalt elöljáró(k) ellen,

b./  a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.


6.   A megyénkénti nemzetgyűlési és országgyűlési tagok száma

 

Megye

Választásra jogosult

%

Nemzetgyűlési tag (legalább)

Alsóházi képviselő

Felsőházi képviselő

Település

Elöljáró és képviselőjelölt támogatók

Bács-Kiskun

435 354

5

560

10

11

115

125 000

Baranya

325 465

4

597

7

8

301

100 000

Békés

319 507

4

446

7

8

75

100 000

Borsod-Abaúj-Zemplén

583 884

7

905

13

15

356

175 000

Budapest

1 424 361

18

1 612

32

37

32

450 000

Csongrád

339 943

4

455

7

9

60

100 000

Fejér

337 800

4

416

7

9

108

100 000

Győr-Moson-Sopron

350 417

4

458

7

9

182

100 000

H6ajdú-Bihar

431 453

5

511

9

11

82

125 000

Heves

262 963

3

342

6

7

119

75 000

Jász-Nagykun-Szolnok

333 089

4

412

8

8

78

100 000

Komárom-Esztergom

250 969

3

318

5

7

76

75 000

Nógrád

176 240

2

269

4

5

129

50 000

Pest

847 424

11

949

16

22

186

275 000

Somogy

268 853

3

445

6

7

245

75 000

Szabolcs-Szatmár-Bereg

446 212

6

571

10

12

229

150 000

Tolna

200 034

3

303

5

5

108

75 000

Vas

215 668

3

377

5

6

216

75 000

Veszprém

296 084

4

444

7

8

217

100 000

Zala

240 534

3

453

5

6

257

75 000

Összesen: 

8 086 254

100

10 843

176

210

3 171

2 500 000

 

 


C. A választási alaptörvény szintű főtörvényideiglenes végrehajtási utasítása

 

I.     Előkészítés

 

Azok, akik vállalják, hogy összehangolói lesznek az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítésének, Továbbadó Szert tartanak. 

 

1.   A Továbbadó Szer helye és időpontját az igényeknek megfelelően szervezzük

 

2.   A Továbbadó Szeren a résztvevők által vállalt feladatok:

 

-     a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének kialakítása

cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona rezgését;

-     a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek érdekcsoportonkénti megismertetése

      cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére, vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára vonatkozóan;

-     a megismertek gyakorlattá tétele

      cél: a települések önellátásra történő felkészülését jelentő Települési törvény elkészítése és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok, szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása.


II.   Településeken végzett tevékenységek

 

A Továbbadó Szeren, illetve azt követően, küldetését a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok saját településen kezdik el tevékenységüket.

 

1.   Az egy településen élő Tanítók előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen.

 

a./  A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti.

Amennyiben a Továbbadó Szeren egy adott települést csak egy személy képviseli, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó anyagainak felhasználásával.

 

b./  A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.

     

c./  Az adatlapon szereplő adatokat a Települési Önellátó Rendszer egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik.

      Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét.

 

2.   Települési elöljárók és követek jelölése és választása

 

A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény szerint. 

 

Magyarország elnöke

Magyarország miniszterelnöke

Nemzeti Tanács

Kormány

Országgyűlés alsóházának tagja

Országgyűlés felsőházának tagja

Települési önkormányzatok

Társadalmi csoportok önkormányzatai

 

 

Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása.

Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.

Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

 

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot.

A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített önkormányzati terv a Település Törvényévé válik.

A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.

 

A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.


III.  Járásokban végzett tevékenységek

 

A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát.

 

1.   A Járási Általános Jelölőgyűlés

 

a./  Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában,

Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás Törvényévé.

      Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.

 

b./  A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.

 

c./  Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.

 

2.   Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

 


IV.  Megyékben végzett tevékenységek

 

Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.

 

1.   A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre.

 

a./  A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye Törvénye.

      A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.

 

b./  A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

 

2.   A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

 

a./  megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag,

b./  megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke,

c./  felsőházi képviselő.

elöljárói tisztségekre.

 

A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye

-    szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában,

-    a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja,

-    a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.

 

A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának.

 

A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.


V.   Országos összehangoló tevékenység

 

Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.

 

1.   Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít

 

a./  Magyarország elnöke,

b./  Magyarország miniszterelnöke

elöljárói tisztségekre.

 

ad a./   A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító Törvénye.

 

Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

 

ad b./  A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási Törvénye.

 

2.   Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

 

a./  országos társadalmi csoport (szakma) elnöke,

b./  Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő

elöljárói tisztségekre.

 

ad a./   Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke.

          

A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja.

 

ad b./  Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.


VI.  Országgyűlési képviselőválasztás

 

Akkor kell a hatalomátvétel eszközeként használni, ha az Alkotmányozó Nemzetgyűlés valamelyik feltétele nem teljesül.

Az elöljárók – természetesen – csak közvetve töltik be hivatalukat.

A részterületek felsőházi képviselőjelöltjei a megyei és országos listát alkotják, a C/II. pontban meghatározott sorrendben.

Az alsóházi képviselőjelöltek „egyéni” jelöltként indulnak a választáson.

    

Amennyiben Országgyűlési képviselőválasztáson történik a hatalmat gyakorló erő meghatározása, akkor Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell kiírni, a pártrendszer nélküli hatalomgyakorlás létrehozására.


VII.     Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

 

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi.

Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával.

 

Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes.

 

1.   Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei

 

Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:

 

a./   a 2010-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók számánál (2 706 292 - http://valasztas.hu/hu/parval2010/354/354_0_index.html) nagyobb, egy helyen megjelenő választói támogatottság, valamint

 

b./   az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént.

 

A feltételek számszerű adatai:

 

Megye

Választásra jogosultak

Település

Alsóházi képviselő

Nemzetgyűlési tag (legalább)

Elöljáró és képviselőjelölt támogatók

Terület

Országos területi önkormányzati tag

Lakósok

Országos szakmai önkormányzati tag

száma

%-a

hektár

%

száma

%-a

Baranya

322 903

4,08%

301

9

581

102 580

441 650

4,84%

3

393 172

3,93%

2

Bács-Kiskun

435 354

5,50%

119

10

596

137 458

844 483

9,26%

5

528 418

5,28%

3

Békés

317 795

4,01%

75

8

435

100 340

562 968

6,17%

4

366 556

3,66%

2

Borsod-Abaúj-Zemplén

579 121

7,31%

358

15

793

182 851

724 996

7,95%

5

692 771

6,92%

4

Budapest

1 403 944

17,73%

23

23

1 922

443 280

52 513

0,58%

1

1 721 556

17,19%

11

Csongrád

337 910

4,27%

60

7

462

106 691

426 277

4,67%

3

423 240

4,23%

3

Fejér

212 004

2,68%

108

10

290

66 938

255 690

2,80%

2

427 416

4,27%

3

Győr-Moson-Sopron

350 012

4,42%

182

7

479

110 512

420 820

4,61%

3

448 435

4,48%

3

Hajdú-Bihar

430 388

5,44%

82

9

589

135 890

621 050

6,81%

4

541 298

5,41%

3

Heves

260 519

3,29%

121

7

356

82 256

363 725

3,99%

2

311 454

3,11%

2

Jász-Nagykun-Szolnok

327 999

4,14%

78

7

449

103 562

558 161

6,12%

4

390 775

3,90%

2

Komárom-Esztergom

248 987

3,14%

76

7

340

78 615

226 463

2,48%

1

312 431

3,12%

2

Nógrád

174 053

2,20%

131

6

238

54 955

254 552

2,79%

2

204 917

2,05%

1

Pest

858 850

10,85%

187

16

1 176

271 173

639 072

7,01%

4

1 229 880

12,28%

7

Somogy

266 821

3,37%

245

11

365

84 245

603 586

6,62%

4

320 578

3,20%

2

Szabolcs-Szatmár-Bereg

442 030

5,58%

229

12

605

139 566

593 654

6,51%

4

560 429

5,60%

3

Tolna

198 151

2,50%

109

5

271

62 564

370 323

4,06%

2

233 650

2,33%

1

Vas

215 230

2,72%

216

9

294

67 956

333 610

3,66%

2

259 364

2,59%

2

Veszprém

296 117

3,74%

217

10

405

93 495

449 284

4,93%

3

358 807

3,58%

2

Zala

239 727

3,03%

257

9

328

75 691

378 401

4,15%

2

288 591

2,88%

2

Összesen: 

7 917 915

100,00%

3 174

197

10 974

2 500 618

9 121 278

100,00%

60

10 013 738

100,00%

60

 

 


2.   Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai:

 

a/   Kimondja, hogy a jelenlegi hatályos Alaptörvény nem Magyarország       Alkotmánya, ezért megszűnteti annak hatályát

b./  Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát Magyarország alkotmányaként meghatározva.

c./  Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként.

d./  Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a választók által kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.

 

3.   Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai

 

a./  Ismeretátadás

      Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött a Továbbadó Szeren, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.

 

b./  A Szent Korona Értékrend ismertté tétele a Továbbadó Szeren nem képviselt településeken

      Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.

 

c./  Jogszabálytervezetek vitára előkészítése

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése.

Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.

 

d./  Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét.

 

e./  Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést

A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.